A szakportál húsz magyarországi erőműtársaság és áramkereskedő cég vezetőjét kérdezte meg január második hetében az első félévi várakozásaikról.
Valamennyi megkérdezett a gáz árának emelkedését várja, a válaszadók 60 százaléka pedig az áram nagykereskedelmi árának emelkedésére is számít. A többség, 80 százalék a gáztüzelésű erőművek jövedelmezőségének további romlását valószínűsíti, a többiek stagnálást várnak.
A piaci helyzetet minden cégvezető pesszimistán, volt, aki "minden eddiginél rosszabbnak" ítélte meg. Az energiainfo.hu felmérése során több vezető "ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a nagypolitika továbbra is összekeveri a szociálpolitikát az energiapolitikával, ezzel pedig igen csalóka üzenetet küld a piaci szereplőknek".
„A nyersolaj év eleji áremelkedése jogos aggodalommal tölti el a hazai földgázbázisú áramtermelőket, hiszen a gázimportárak indexálása végső soron az olajárakhoz kapcsolódik. A nyomott regionális és hazai árampiac körülményei között a forint árfolyamkockázatai sem javítják a kilátásokat” – mondta az elemzés kapcsán Drucker György, a szakportál vezető elemzője.
A nyersolaj hordónkénti ára mintegy 2 dollárral emelkedett egy hét alatt péntek estig, miközben alig 1 forinttal gyengült a dollár ugyanebben az időszakban. Részben az olajár és a forint/dollár árfolyam alakítja a magyarországi benzinárakat. Pénteken az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 99,42 dolláron fejezte be a napot, míg egy héttel korában 97,60 dolláron zárt. Pénteken késő este a dollár 200,32 forinton állt, szemben az egy héttel korábbi 201,16 forinttal
Emellett – mint arról beszámoltunk – csak a gáz nagykereskedelmi árának jelentős csökkentésével érhető el, hogy ne vezessen erőműcsődök sorához és a távhőárak elszabadulásához az áramtörvény egyik módosító indítványának elfogadása. A javaslat ugyanis – a kötelezően átvett áram árának 25 százalékos mérséklésével – gyakorlatilag ellehetetlenítené a hivatalosan még két évig élő termelői ártámogatási rendszert. Ha viszont a mostaninál érdemben olcsóbb gázhoz jutnának az ártámogatással piacon tartott – villamos energiát és hőt egyszerre előállító – áramtermelők, akkor többségük megállhatna a saját lábán is.
A lapunkhoz eljutott szakmai vélemények szerint az orosz–magyar energiakapcsolatok mérlegén szépen kiegyensúlyozhatná egymást az orosz nukleárisenergia-ipar magyarországi terjeszkedése, illetve az orosz gáz árának csökkentése. Más vélekedés szerint azonban „ez nem így működik; ha valaki a Gazpromtól kér olcsóbb gázt, akkor cserébe a Gazpromnak kell valamit felkínálnia” – szögezték le az ügyhöz közeli forrásból. Hozzátették, ráadásul a paksi bővítést is hiba a mérleg másik serpenyőjébe tenni. Nem elsősorban orosz, hanem magyar érdek, hogy Magyarország olcsó és biztonságos módon hasznosítsa az atomenergiát. Megint más vélemények szerint az viszont már ajánlat lenne a Gazprom felé, ha az olcsóbb gázból többet használnánk áramtermelésre, mondjuk a megújuló alapú áramtermelésünk rovására.
