A gazdaság motorjaiként kiemelt szerep vár a kis- és középvállalkozásokra az Új Széchenyi-tervben – nyilatkozta lapunknak Molnár Ágnes, a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár. Ígérete szerint a jövőben nem ütköznek akadályokba a pályázók, sem a támogatási lehetőségeknél, sem az intézményrendszerben, sem pedig az elnyert forrás kifizetésében.
-Hogyan alakul a pályázati menetrend az idén?
Amit megígértünk, betartottuk: 2011. január 14-én meghirdettük az Új Széchenyi-terv 93 pályázatát, amely 1100 milliárd forint elnyerhető uniós forrást jelent.
-Mit várhatnak az új kiírásoktól az érdeklődők?
A pályázók forráshoz jutnak, gyorsan, rugalmasan, egyszerűbb eljárások keretében, támogatások és hitelek formájában is. A társadalom egésze számára azonban az Új Széchenyi-terv többet jelent a pályázatoknál. Ez ugyanis egy gondolkodásmód a gazdaságról, amelynek két fő fókusza a munkahelyek megőrzése és újak teremtése, illetve a kis- és középvállalkozások megerősítése. Céljainkat csak akkor tudjuk elérni, ha az egyéni és a közösségi érdekeket össze tudjuk kapcsolni. Ami jó az egyénnek – például cége gyarapodása –, az jó a közösségnek, hiszen munkahelyet, további fejlődést vagy formájában befizetett forintokat jelent. Ha a 2007–13-as uniós költségvetési időszakban a még rendelkezésre álló források bekerülnek a gazdaság vérkeringésébe, akkor olyan növekedést érhetünk el, amelynek eredményeként ismét vezető szerepünk lesz a régióban.
-Mit tart az idei pályázati kiírások fő erősségének?
A 7800 milliárd forintos hétéves európai uniós nemzeti keretből körülbelül 2000 milliárd forint szabad forrást találtunk a rendszerben a kormányváltást követően. Az Új Széchenyi-terv titka abban rejlik, hogy ezt a pénzt olyan fejlesztésekre irányoztuk elő, amelyek kitörési pontjait jelentik a magyar gazdaságnak. A kitörési pontok: vállalkozásfejlesztés, egészségipar, zöldgazdaság, otthonteremtés, tudomány-innováció, foglalkoztatás és közlekedés. Azt is világosan láttuk, és maguk az érintettek is felhívták rá a figyelmünket, hogy a források kihelyezése nem történhet úgy, ahogy eddig zajlott. Lassan, körülményesen, borzasztó adminisztrációval, kiszolgáltatva a pályázókat a döntéshozók kénye-kedvének. Rendet kellett teremteni. Gyökeres változást kellett elindítani a fejlesztéspolitikában és az intézményrendszerben egyaránt. Az új rendszer egyik legerősebb tartópillére az, hogy a rendelkezésre álló források gyorsan, egyszerűen, hatékonyan és tényleg átlátható módon jutnak el a kedvezményezettekhez.
-Már sokan, sokszor ígérték ezt a pályázóknak. Mi a garancia arra, hogy nem kell ismét csalódniuk?
A garancia a kormány. Az Új Széchenyi-tervről lefolytatott keretében sokan mondtak véleményt a stratégiáról, célkitűzéseiről, a kitörési pontokról, de magáról a pályázati rendszerről is. Ennek a párbeszédnek a keretében összegyűlt egy közös tudás, és mi ezt hasznosítottuk, amikor a stratégiai vagy a pályázati kézikönyvet öszszeállítottuk. A piac szereplőinek közreműködésével így az egyszerűsítés és a gyorsítás mellett az intézményrendszer, a jogszabályi környezet és az egész támogatási folyamat is megváltozott.
-Konkrétan melyek a legfőbb változások?
Növekvő garanciákkal egyszerűsítettük a szabályozást. Eddig 24 jogszabály vonatkozott a támogatási folyamatra. Ezekből mostanra egyetlenegy kormányrendeletet készítettünk, amely az egész támogatási folyamatot szabályozza. Ez biztosítja az Új Széchenyi-terv forrásainak könnyebb kihelyezését, és egyúttal jogbiztonságot teremtettünk. Eddig a pályázóknak nem volt lehetőségük a jogorvoslatra, a fellebbezésre. Például különböző formai hibákra hivatkozva egyszerűen kizártak pályázókat a támogatási folyamatból. A jövőben ilyen nem lesz. Kifogás formájában minden esetben élhetnek a jogorvoslat lehetőségeivel. A bírálati időt lerövidítettük, az eljárásrendet egyszerűsítettük. Újdonság, hogy megjelennek az úgynevezett automatikus eljárások, a szinte azonnali döntéshozatal. A kifizetéseknél pedig a gyorsaságra helyezzük a hangsúlyt.
-Közérthető nyelven íródtak az új pályázatok?
Olvassa át, ön is meggyőződhet róla. Mondok néhány példát. Az eddig legalább 60 oldalas adatlapokat 20 oldalasra, a rajtuk található 750 adatmezőt 150-re csökkentjük. A szövegük olyan közérthető, mint az a pályázati kézikönyv, amely a 93 felhívás rövid leírását tartalmazza. A mellékleteknek eddig határtalan lehetett a száma. Ezentúl a mellékletek fölösleges benyújtása helyett a pályázó nyilatkozik, hogy abban az esetben, ha nyer, akkor csatolni fogja a szükséges dokumentumokat. Szabályoztuk a hiánypótlás rendjét is. Egy alkalommal lehet élni ezzel a lehetőséggel pályázatonként. Eddig sokszor fölösleges jelentéseket kértek a projekt állásáról az illetékesek, most a végrehajtás vége felé egyszer kérünk ilyet. Tehát olyan praktikus elemeket próbáltunk a támogatási folyamat új szabályozásába beépíteni, amit tulajdonképpen az élet követel, ha arra figyelünk, hogy a dolgok működjenek, s nem arra, hogy tele legyen az íróasztal papírral. A pályázók elmondták: az eddigi rendszer idegen, költséges és értelmetlen volt számukra.
- A pályázók számára fontos a stabil, kiszámítható rendszer, az, hogy ne változzanak lépten-nyomon a feltételek.
Egyetértünk. Stabil szabályozás, kiszámítható feltételek, gyors és rugalmas döntéshozatal, rövidebb várakozás a finanszírozásra, kevesebb adminisztráció. Ezek egy pályázó, egy vállalkozó igényei. Mi ebbe az irányba indultunk el. A szabályozás is erről szól. A rendszer akkor lesz stabil, ha például kellő felkészülési időt adunk a pályázóknak arra, hogy kidolgozzák elképzeléseiket. Eddig nem így volt: állandóan kapkodniuk kellett, így nem kiérlelt, nem fenntartható pályázatok sora jött létre, s ezek nem a gazdaság fejlődésének célját szolgálták akár a munkahelyteremtésben, akár a kis- és középvállalkozások megerősítésében.
- A megreformált új rendszerben ki lehet a nyertes?
Mindenki nyertes lehet. Kiemelt figyelmet kapnak azonban a vállalkozók, hiszen őket tartjuk a magyar gazdaság motorjainak. De fontos a fejlesztése is, hogy Magyarországon a közszolgáltatások kifogástalanok és európai színvonalúak legyenek.
-Mégis a közlekedés fejlesztése kapja a legtöbb pénzt.
Ugye ön is látja az utak, a vasútállomások, pályaudvarok állapotát? És ez csak a felszín. A kiemelt közlekedési fejlesztések is mind a vállalkozásokat, a munkahelyteremtést segítik. Egyszer, mikor az építkezés zajlik, s utána az új rendszer működtetésében, fenntartásában. Ezt nevezem én az egyéni és a közösségi haszon összekapcsolásának. Így van ez az egészségiparban, a turizmusban, a zöldgazdaságban és a vállalkozásfejlesztésben is. Az Új Széchenyi-terv ugyanis nem kevesebbet tűzött ki célul, mint Magyarország megújulását.
A Széchenyi-terv krónikája
Az első Széchenyi-tervet 2000-ben dolgozták ki és fogadták el, hat évre kitekintő középtávú, 2001-től 2006-ig terjedő időszak kiemelt fejlesztéseit tartalmazta. A 2002-es kormányváltást követően elhalt a program. A 2001–02-es időszakra a költségvetésben meghatározott állami társfinanszírozással rendelkezett: 2001-re 295,9 milliárd, 2002-re 330,8 milliárd forinttal. 2001 végéig közel 14 ezer pályázat érkezett be, és ebből 11 ezer, a pályázatok közel 80 százaléka kapott támogatást. A terv hat fő programjának keretében az indulás első évében összességében 120 milliárd forint támogatást ítéltek oda, ez a 2002. évi – akkor – várható GDP-nek 0,7 százaléka volt.
- Időtartama (végül): 2001–02
- Az alprogramok (az Ecostat elemzése alapján)
Vállalkozáserősítési program: 4 ezren nyertek összesen 47,7 milliárd forintnyi támogatást, vagyis pályázónként mintegy 12 millió forintot. Az átlag mögött nagyságrendi eltérések vannak, mert az átlag néhány nagyvállalat több százmilliós és számos kisvállalat 1-2 milliós támogatásából jön össze.
Turizmusfejlesztési program: 1600 pályázó között 30 milliárd forint támogatást osztottak szét, főleg szállodai kapacitások bővítésére.
Lakásprogram: főleg önkormányzatok vettek benne részt, lényegében bérlakások építését szolgálta. A program közel 30 milliárd forint támogatást kapott, ez mintegy 8 ezer 60 négyzetméteres bérlakás építését teszi lehetővé.
Regionális gazdaságfejlesztési program: viszonylag keveseket érintett, s 3-4 milliárd forint támogatást kapott.
Energiatakarékossági program: 4450 pályázat érkezett, ezek együttesen 3,7 milliárd forint támogatást kaptak, egy pályázó átlag 800 ezer forint támogatásban részesült.
Aktív foglalkoztatási célok: viszonylag keveseket érintett, s 3-4 milliárd forint támogatást kapott.
+ 1: Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése: az e célra elkülönített költségvetési társfinanszírozási összeg 2000-re 120,9 milliárdot tett ki, 2001-re pedig 132,1 milliárdot. Új Széchenyi-terv - Időtartama (meghirdetéskori szándék szerint): 10 év
- Forrás: 2013-ig 2000 milliárd forint
- Meghirdetőinek számításai szerint a hazai önerővel és a nemzeti programokkal együtt 7000 milliárd forint
- a 2011-ben a szabadon felhasználható 2000 milliárd forint uniós forrás 55-60 százalékát a gazdaságba juttatják az ÚSZT-ben szereplő hét (al)programon keresztül
- 2011 januárjában 93 új konstrukciót hirdetnek meg 1100 milliárd forint tőkekihelyezéssel
-Az alprogramok
Gyógyító Magyarország – egészségipar
Zöldgazdaság-fejlesztés
Otthonteremtés
Vállalkozásfejlesztés
Tudomány-innováció
Foglalkoztatás
Közlekedésfejlesztés -->
