Átalakult az ügyfélkör

„A GDP várható 2 százalék feletti emelkedése a finanszírozási igények növekedését is indukálja, amelyre a leggyorsabb választ a faktoring nyújthatja, amelynek az alapjai – a vevőkkel szembeni kiszállítások növekedésével, a követelésállományok bővülésével – meg is teremtődnek” – magyarázta Csáki Ferenc, a Magyar Factor vezérigazgatója, aki szerint ez kedvező helyzetet teremthet valamennyi faktorcég számára. Szélesedhet a faktorálásra alkalmas vevők köre, miközben emelkedhetnek az alvállalkozói megrendelések, s ez növeli a faktoring iránti keresletet – fogalmazott Gál Gaszton, a CIB Faktor vezérigazgatója.

Kétségtelen, a gazdasági válság a faktoring számos előnyét kiemelte, amelyek a potenciális ügyfelek figyelmét is jobban felkelthetik a finanszírozás iránt. Az előnyök között a beszedés (a késedelmes vevők faktor általi felszólítása) és a hitelbiztosítás (a vevő csődje esetén helyette a faktor áll helyt) eddig is jelen volt, mint ahogy az is, hogy nem kell hozzá ingatlanfedezet, és a finanszírozás volumene igény szerint emelhető. „Az a vállalatvezető, aki nem számol a faktoringgal mint finanszírozással, az elhúzódó válságban nehezen fogja megtalálni a kivezető utat, a faktoringgal ugyanis átlagosan 10-20 százalékkal emelhető a finanszírozás volumene, s ez egy vállalat túlélési lehetőségeit jelentősen befolyásolja” – emelte ki Tari István, az Erste Faktor ügyvezető igazgatója.

Molnár Tamás, az immár ötödik éve piacvezető MKB Bank faktoringigazgatója szerint a bankban a faktoring mindig könnyebben, gördülékenyebben érhető el, mint más hiteltermékek, hiszen nem kell hozzá részletes hitelvizsgálat, hosszú feldolgozási idő. Amire szükség van, az a jó vevőkör és a piacképes tevékenység. E feltételek, valamint a fogyasztás, illetve a forgalom potenciális növekedése pedig öszszességében 2011-re optimizmusra adhat okot a faktoringszolgáltatás volumene szempontjából is.

A bankok óvatos hitelezési politikája miatt is komoly szerep jut az idén a faktorcégeknek, hiszen – mint az UniCredit Bank faktoringüzletágánál hangsúlyozták – egyre szélesebb körben tekintik a faktorálást a lejárt, rossz követelések „végállomása” helyett gyors és rugalmas finanszírozási forrásnak, amely alkalmazkodik az aktuális gazdasági viszonyokhoz.

A banki hitellehetőségek szűkülése pedig kiemelte a faktoring azon előnyét, hogy itt a limitek megállapításánál nem a válság miatt gyakran veszteséges kkv-k gazdálkodására figyelnek a faktorcégek, hanem a vevőként szereplő cégek működésére. Ezen társaságok pedig jellemzően a nagyvállalati körből kerültek ki,

s közülük jó néhányan a nehezebb időszakokban is megőrizték jó bonitásukat – emelte ki Gál Gaszton. Hasonlóan fogalmazott Halupka Tibor, a Debt-Invest vezérigazgatója is, mondván: a bankok az általuk forgóeszközhitellel finanszírozott kkv-k kockázatát továbbra is igyekeznek az ügyfelek – lényegesen jobb hitelképességű – vevőire áthelyezni, melyet a forgóeszközhitelek faktoringfinanszírozására történő átkonvertálásával oldanak meg. A pénzpiaci válság hatására a fizetési határidők jelentősen kitolódtak – ma már nem ritka a 60–120 napos határidő sem –, amely időtávon saját forrásból a kkv-szektor szereplői nem vagy csak nehezen tudják a tevékenységüket finanszírozni. Ebben a környezetben a kkv-k forgóeszköz-finanszírozásában a faktoring versenyképes alternatívája lehet a klasszikus hitelnek – mondták a Budapest Banknál.

A gazdasági krízis a faktorcégek ügyfélkörét is „átalakította”, hiszen előtérbe kerültek a közepes-nagyobb vállalkozások, ám úgy tűnik, az idén a kisebb cégekre ismét nagyobb figyelem összpontosulhat. „Amennyiben a lassan beinduló növekedés ezt a szférát is eléri, a részarányuk a faktorok portfóliójában emelkedik majd” – véli Csáki Ferenc.