BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem álltak le a vízlépcsőtervek a Dunán

Nem csitul a vita arról, hogy vajon kellenek-e vízlépcsők a Duna hazai szakaszára. Egyes szakértők szerint a folyó hajózhatóságát hagyományos módszerekkel csak kismértékben lehet javítani, környezetvédők viszont állítják: a vízlépcsők jelentős környezeti kockázatokat hordoznak.

Martonyi János külügyminiszter szavai szerint környezetbarátabb módon, annak átalakítása nélkül kell hajózhatóbbá tenni a folyót, és „inkább a hajókat kell a Dunához igazítani, nem pedig a Dunát a hajókhoz”. Az Európai Unióban nincs napirenden a kérdés, ám az EB Duna-stratégia akciótervében a folyó mint szállítási útvonal fejlesztése is megtalálható a célok között.

„A Duna régióra vonatkozó stratégia akcióterve jelenleg nem tervezi vízi erőmű vagy gát építését Magyarországon” – mondta a Világgazdaságnak Ton van Lierop, az Európai Bizottság illetékes szóvivője. Szerinte ez a lehetőség akkor merülhet fel, ha a belvízi hajózásért felelős, Ausztria és Románia által vezetett munkacsoport ezt szükségesnek tartja. Ebben az esetben a testület elkészítené „a szükséges beavatkozásokról szóló terveket” és azok előzetes menetrendjét, a döntéshozatalban pedig Magyarország is részt venne.

Az EB Duna-stratégia akcióterve szerint a fejlesztés érdekében modernizálni kell a hajóflottát és a navigációs eszközöket, fejleszteni a kikötőket, sűríteni a folyó mentén a multimodális, azaz vasúti és közúti átrakodást lehetővé tévő csomópontokat. Az akcióterv azonban arra már nem tér ki, milyen konkrét lehetőségek vannak a Duna hajózhatóbbá tételére.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.