Cégvilág

Nem álltak le a vízlépcsőtervek a Dunán

Nem csitul a vita arról, hogy vajon kellenek-e vízlépcsők a Duna hazai szakaszára. Egyes szakértők szerint a folyó hajózhatóságát hagyományos módszerekkel csak kismértékben lehet javítani, környezetvédők viszont állítják: a vízlépcsők jelentős környezeti kockázatokat hordoznak.

Martonyi János külügyminiszter szavai szerint környezetbarátabb módon, annak átalakítása nélkül kell hajózhatóbbá tenni a folyót, és „inkább a hajókat kell a Dunához igazítani, nem pedig a Dunát a hajókhoz”. Az Európai Unióban nincs napirenden a kérdés, ám az EB Duna-stratégia akciótervében a folyó mint szállítási útvonal fejlesztése is megtalálható a célok között.

„A Duna régióra vonatkozó stratégia akcióterve jelenleg nem tervezi vízi erőmű vagy gát építését Magyarországon” – mondta a Világgazdaságnak Ton van Lierop, az Európai Bizottság illetékes szóvivője. Szerinte ez a lehetőség akkor merülhet fel, ha a belvízi hajózásért felelős, Ausztria és Románia által vezetett munkacsoport ezt szükségesnek tartja. Ebben az esetben a testület elkészítené „a szükséges beavatkozásokról szóló terveket” és azok előzetes menetrendjét, a döntéshozatalban pedig Magyarország is részt venne.

Az EB Duna-stratégia akcióterve szerint a fejlesztés érdekében modernizálni kell a hajóflottát és a navigációs eszközöket, fejleszteni a kikötőket, sűríteni a folyó mentén a multimodális, azaz vasúti és közúti átrakodást lehetővé tévő csomópontokat. Az akcióterv azonban arra már nem tér ki, milyen konkrét lehetőségek vannak a Duna hajózhatóbbá tételére.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.

Martonyi duna-stratégia Európai Bizottság duzzasztómű vízlépcső
Kapcsolódó cikkek