Februárban összesen 1365 új álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, az előző havinál 73,4 százalékkal többet, az egy évvel korábbinak pedig több mint háromszorosát. A KSH foglalkoztatási mutatói is javulást mutatnak, ugyanakkor még mindig igen magas, 9,4 százalékos volt 2010 végén az állástalanság szintje, még ha kedvezőbb volt is valamelyest az országos átlagnál. A jövedelemtermelő képesség visszaesett, még mindig sok cég válik működésképtelenné, főként az építőiparban. A nemrég csődöt jelentett Cerbona is igen érzékeny veszteség a megye számára, mivel olyan nagyvállalatról van szó, amely meghatározó volt az élelmiszeriparban.
Fejér az ország legjobban teljesítő megyéje, a gazdaság szerkezetével mégsem elégedettek a gazdasági szereplők – mondta el lapunknak Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) elnöke. A 90-es évek elején nagy fejlődést hoztak ugyan a betelepülő multinacionális cégek, de a kizárólag bérmunkára épülő gazdasági szerkezet nem lehet végcél – szögezte le a szakember. Hozzátette: az elmúlt évek gazdasági válsága az átlagnál is rosszabbul érintette a megyét, mivel a térség a globális gazdaságnak a legjobban kitett területek egyike.
A strukturális gondok kezelésére a kis- és középvállalkozásoknak is lehetőséget biztosító kitörési pontokat fogalmazott meg a kamara. A megye három straté-giai területre építhet Radetzky Jenő szerint a jövőben. Ezek közül az első az alternatív megújuló erőforrások kihasználása, különös tekintettel arra, hogy a megyében igen nagy a napsütéses órák száma, s ez alkalmassá tenné a területet a hasznosítására, illetve az ehhez kapcsolódó berendezések gyártására. Központi elhelyezkedéséből adódóan a megye alkalmas logisztikai központok létesítésére, ez szintén kiugrási pont lehet a helyi gazdaság számára. Mindezek mellett a mezőgazdaság és az arra épülő élelmiszeripar is hagyományosan fontos szegmense a Fejér megyei gazdasági életnek. Ezek mellett lényegesnek tartja a kamara első embere a meglévő autóipari és elektronikai beszállítói rendszerek fenntartását is. Emellett reménykednek abban, hogy egy nagyobb külföldi befektető is érkezik hamarosan, ám a fő célkitűzés, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások erősödjenek meg.
A megyeszékhely, Székesfehérvár és a térség egyedülálló módon versenyképességi megállapodást kötött az önkormányzattal, és együttesen próbálnak eredményt elérni – emelte ki Radetzky Jenő. Most zajlik egy kutatás keretében a megye gazdaságának a felmérése a kiemelt indikátorok mentén, ezek például a különböző termelési mutatók, a kutatás-fejlesztés indikátorai, a szakképzett munkaerő aránya, illetve az exportképesség.
Az Új Széchenyi-tervhez kapcsolódóan információs és technikai jellegű szolgáltatásokkal segíti a kamara a vállalkozásokat, hogy a pályázati lehetőségeket minél hatékonyabban kihasználhassák. Radetzky Jenő amellett, hogy ezt és a szorosan kapcsolódó Széll Kálmán-tervet fontosnak tartja a gazdaság versenyképessé tétele szempontjából, úgy vélekedik, hogy egy Wekerle Sándor-tervet is kellene indítani. Míg ugyanis Széchenyi a szerepét hangsúlyozta, addig Széll az leépítését, ugyanakkor a Fejér megyéből származó Wekerle a millenniumi ünnephez kapcsolódó beruházásokkal európai szinten is jelentős fejlesztést vitt véghez. Most ugyanerre lenne szükség a kitöréshez, amellett, hogy a pénzügyi egyensúly és a finanszírozás helyreállítása is kiemelten fontos.
