Állami forrásokra várnak a gazdák
Legalább 2-3 milliárd forinttal kellene kompenzálnia becslések szerint az államnak azokat a mezőgazdasági károkat, amelyek a tavalyi árvíz elleni védekezésben keletkeztek a vízügyi igazgatóságok és az önkormányzatok „műveleti” intézkedései miatt. Agrárveszteségek keletkeztek a nemzeti parkok beavatkozásai és egyes állami beruházások során is. A felmérések szerint összesen 7-8 ezer hektár károsodhatott. A gazdálkodói károk nagysága eléri a 2-3 milliárd forintot, de állami kompenzációt az érintettek egyelőre nem kaptak. Ugyanakkor – közölte érdeklődésünkre a vidékfejlesztési tárca – a kártérítéssel kapcsolatos jogszabály előkészítés alatt áll. Ám a „műveleti” károk nem azonosak azokkal a veszteségekkel, amelyek az elmúlt évi közvetlen természeti csapások miatt keletkeztek a termőterületeken. Ezekre a tárca a nemzeti agrár-kárenyhítési alapból a napokban 4,2 milliárd forintot fizet a károsult termelőknek.
A legnagyobb, mintegy 900 millió forintos tavalyi „műveleti” kár a Tisza, a Zagyva és a Tarna mentén keletkezett, mert Jász-Nagykun-Szolnok megyében meg kellett nyitni a tiszaroffi, a borsóhalmi és a jászteleki víztározókat a három folyó vízszintemelkedése miatt. Az összesítések szerint 5,6 ezer hektáron 250 gazdálkodó szenvedett terméskieséseket. Az itteni gazdálkodók pertársaság megalakítását fontolgatják az állami kártérítés elhúzódása miatt.
Hasonló a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, ahol a Hernád és a Bódva rendszeres kiöntései több éve veszteségeket okoznak a termelőknek. A Sió mentén ugyanakkor az elmúlt évben a szokatlan belvizek károsítottak, mert a Balaton magas vízszintje a Sióét is növelte, ezért az oda torkolló kisebb vízfolyások (például a Kapos vagy a Sárvíz) nem tudták levezetni a csapadékvizet. Ennek következtében a Sió vízgyűjtőjén olyan mezőgazdasági területek is belvíz alatt álltak, amelyeknél az utóbbi húsz-harminc évben ez nem fordult elő.
Információink szerint feszültségek keletkeztek egyes nemzeti parkok – elsősorban a Kiskunsági Nemzeti Park – területein is, mert a szervezetek természetvédelmi okokból nem engedték le a vizet a földekhez tartozó csatornákból. Ezért a csapadékot nem lehetett eltávolítani (a csatornákba pumpálni) a természetvédelmi területekhez kapcsolódó mezőgazdasági földekről, és ez a gazdálkodás ellehetetlenüléséhez vezetett. Speciális gondot okozott az M6-os autópálya megépítése is, mert a kivitelezők több helyen átvágták vagy keresztezték a vízelvezetőket, illetve nem állították megfelelően helyre a vízügyi műtárgyakat. Az út mentén kialakított árkok kapacitása nagyobb esőzésekkor nem elegendő, és szintén belvizek kialakulásához vezet – állítják az érintett termelők. H. L.
