Az atomerőművek, olajfinomítók, üzemek felügyeletét, vezérlését, az ehhez kapcsolódó adatgyűjtést ellátó programokban éppúgy lehetnek – esetenként akár súlyos – javítatlan hibák, mint az irodai alkalmazásokban vagy a hétköznapi operációs rendszerekben. Ha egy számítógépes bűnözőnek sikerül kiaknáznia egy ilyen sérülékeny pontot, akkor saját parancsait hajtathatja végre a megcélzott gépen, s ezzel rendkívül súlyos károkat okozhat.
Szaklapok a napokban arról számoltak be, hogy egy moszkvai cég ilyen programrésekből akar pénzt csinálni. A Gleg nevű orosz vállalkozás ipari folyamatirányító szoftverek sérülékenységeiből, illetve az ellenük bevethető kódból gyúrt össze támadókészletet, majd weboldalán árulni kezdte a csomagot. Az Agora SCADA+ Pack 23 modulból áll, és állítólag a vevő a célba vehető szoftverek gyenge pontjairól szóló magyarázatot is talál az összeállításban.
Tavaly világszerte nagy visszhangot keltett az első olyan számítógépes kártevő felfedezése, amelyet kimondottan ipari folyamatirányító rendszerek elleni támadásra terveztek. A Stuxnetnek keresztelt féreg – melyet szakértők szerint az iráni atomprogram tönkretétele vagy legalábbis hátráltatása céljával fejlesztettek ki – új fejezetet nyitott a számítógépes bűncselekmények történetében.
"Szerencsére egy ipari folyamatirányító géphez nem olyan könnyű hozzáférni. Meg aztán, bár az orosz szett összeállítói ügyesen igyekeznek meglovagolni a Stuxnet keltette érdeklődést, nem hiszem, hogy csomagjuk kasszasikert arat. Aki egy folyamatirányító rendszert akar megtámadni, az bizonyára óvatosabb annál, semhogy fegyverét az interneten vásárolja meg" – vélte Szappanos Gábor, a VirusBuster víruslaboratórium-vezetője. A szakértő hozzáteszi: az orosz cég lépése ugyanakkor újra ráirányítja a figyelmet arra, amivel eddig nem sokat foglalkoztunk: a kritikus infrastruktúra felügyeletét ellátó számítógépes rendszerek sem sebezhetetlenek.
