Megéri kevesebbet aludni? - Ennyit spórolunk az óraátállítással
Magyarországon 1980 óta térünk át évről-évre a nyári időszámításra, azért, hogy energiát spóroljunk, de ugyanígy tesznek Európa-szerte, így az Unió többi tagállamában is. Az átállást szabályozó 1996-os kormányrendelet szerint a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Az egész Európában egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. (azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség) között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák.
A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3 százalékos fogyasztáscsökkenés látható. Ez a napi mennyiség ezer háztartásnak akár egész évre elegendő lenne.
Az éves szinten becsült megtakarítás körübelül 120 GWh, ami 30–40 ezer – mondhatjuk, hogy egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. Mivel ez a mennyiség az ország egy napi fogyasztása, mondhatjuk, hogy egy nappal kisebb az éves villanyszámlánk. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez kb. 6 milliárd forinttal csökkenti az ország ”áramszámláját”. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni.
