Nincs pluszpénz a károkra

Jóllehet az agrár-kárenyhítési alap rendszerének átalakítását ígérte kormányváltáskor az új agrárvezetés, a Vidékfejlesztési Minisztérium most világossá tette: a források bővülésére még várni kell.

Nem tudja kiegészíteni a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pluszforrásokkal a nemzeti agrár-kárenyhítési alapot, ezért csak a törvényben megszabott minimális mértékben kompenzálhatja a tavalyi természeti csapások miatti veszteségeket – jelentette be Czerván György, a VM államtitkára. Az alaphoz csatlakozott termelők az elmúlt évben 2,1 milliárd forintnyi hozzájárulást fizettek be, amelyet az államnak ugyanennyivel kell megtoldania. Így a károsult gazdák most összességében 4,2 milliárdos kártérítést kaphatnak. A VM-nek a részleges kompenzációt március 15-ig kell kifizetnie.

A hatóságok tavaly 37,2 milliárd forintos kártérítési igényt ismertek el, így a 4,2 milliárd forintos pénzügyi keret 11 százalékos kárenyhítéshez elegendő. A korábbi években ugyanakkor a kártérítés nem volt kevesebb 20 százaléknál. A tárca a kisebb kompenzációt azzal indokolja, hogy – fogalmazott Czerván György – az ország mai gazdasági helyzetében a költségvetés nem teszi lehetővé a további alapfeltöltést.

A minisztérium a kártérítésekhez tavaly és az idén is kért pluszforrásokat a költségvetési tartalékból, de egyszer sem járt sikerrel. Eredménytelenek maradtak az agrárbüdzsén belüli átcsoportosítási kísérletek is, főleg azután, hogy a kabinet a közelmúltban 18,7 milliárd forintos zárolást rendelt el a VM költségvetésén belül.

Ugyanakkor a tárca a mai pénzügyi helyzettől függetlenül is úgy ítéli meg, hogy új agrár-kárenyhítési szabályozásra van szükség, mert a jelenlegi rendszer az elmúlt évihez hasonló károk kezelésére nem alkalmas – hangoztatta az államtitkár. A VM profi biztosítási szakértők és a társminisztériumok bevonásával már megkezdte az előkészítő egyeztetéseket. Az új jogszabály az ősszel kerülhet a parlament elé, 2012 januárjától pedig hatályba is léphet.

A változtatások lényege az lenne, hogy egy alap- és egy pluszbiztosítási elemből álló, kétpilléres biztosítási rendszer jönne létre, amely lehetőség szerint minden termelőre kiterjedne és szélesebb biztosítási termékkörre vonatkozna. Akik többet fizetnének, fokozottabb kockázatkezelésre tarthatnának igényt. Az új szisztéma állami biztosításidíj-támogatással működne, amelyhez kell Brüsszel jóváhagyása is.

A VM arra törekszik, hogy kedvezményes kamatozású forgóeszköz-hitelekhez juttassa az agrárpiaci szereplőket az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) közreműködésével. Az MFB hat-nyolc héten belül 15 milliárdos új hitelkeretet nyit a terményhiányos állattenyésztők takarmányvásárlásaihoz, a januárban indított, agrárgazdasági vis maior hitelprogram 6 milliárdos eddigi keretét pedig 11 milliárd forintra bővítette. A VM reményei szerint a tavasztól elérhető agrár Széchenyi-kártya további mintegy 20 milliárd forinthoz juttathatja a termelőket.

A VM figyelembe veszi a szakmai javaslatokat – a terméktanács az áfa 10 százalékra csökkentését javasolta a hústermékek esetében –, de az államtitkár szerint a korábbi egyeztetéseken nem merültek fel kivitelezhető elképzelések. Ha az alapvető élelmiszerek mai 18 és 25 százalékos áfakulcsa 5 százalékra csökkenne, 240 milliárd forinttal zsugorodnának a költségvetési bevételek – hangsúlyozta a politikus.

A VM figyelembe veszi a szakmai javaslatokat – a terméktanács az áfa 10 százalékra csökkentését javasolta a hústermékek esetében –, de az államtitkár szerint a korábbi egyeztetéseken nem merültek fel kivitelezhető elképzelések. Ha az alapvető élelmiszerek mai 18 és 25 százalékos áfakulcsa 5 százalékra csökkenne, 240 milliárd forinttal zsugorodnának a költségvetési bevételek – hangsúlyozta a politikus. Kárigények - Belvíz: 31,7 milliárd forint

- Jégkár: 5,1 milliárd forint

- Fagykár: 400 millió forint-->