A Huawei azt állítja, hogy igazságtalanul zárják ki az amerikai piacról a kínai kormányhoz fűződő állítólagos kapcsolataira hivatkozva. A vállalat eddig valóban nem árult el sokat működéséről, most viszont nagy lépést tett azzal, hogy nyilvánossá tette igazgatótanácsának tagnévsorát. Washington számtalan kifogást talált a Huawei menedzsment struktúrájában, például azt, hogy az elnök, Szun Jafang korábban a kínai média szerint az állambiztonsági minisztériumnak dolgozott. Az alapító-vezérigazgató, Ren Zsengfei pedig a kínai néphadsereg volt tisztje.
A The Financial Times felteszi a kérdést: valóban a Pekinghez fűződő zavaros kapcsolatai miatt nem nyert el eddig a Huawei egyetlen amerikai szerződést sem, vagy Washington egyszerűen így akarja kizárni az óriáscéget a piacról? Utóbbi feltételezést támaszthatja alá, hogy a közelmúltban a Sprint Nextel a Samsungot bízta meg újgenerációs hálózatának kiépítésével. Az 5 milliárd dolláros üzletre a Huawei is pályázott, de a harmadik legnagyobb amerikai mobilszolgáltató inkább elutasította a pályázatát, miután Gary Locke kereskedelmi miniszter aggodalmát fejezte ki a Sprint vezérének.
A Huawei célja, hogy az Ericssont legyőzve megszerezze az első helyet a globális piacon, de ebben az amerikai döntéshozók eddig rendre megakadályozták. Az sem tette jót a cég hírnevének, hogy a Motorola és a Cisco is ipari titkok ellopása miatt indított ellene eljárást, igaz, mindkét esetben ejtették a vádakat. A lap szerint semmi nem igazolja, hogy a Huawei valaha is veszélyt jelentett volna a nemzetbiztonságra, az állítólag amerikai titkosszolgálati dokumentumok ugyan alátámaszthatják ezt, de ezek tartalmát senki nem ismeri. Az FT emlékeztet arra, hogy a döntéshozók egy része ráadásul összekeveri a Huaweit a szintén kínai Hua Meivel, amely cég valóban ellentmondásos információ transzfereket hajtott végre, még a Clinton-kormány ideje alatt.
A kérdés tehát az, hogy a Huawei folytatja-e az átláthatóság növelésére vonatkozó akciókat, például azzal, hogy tőzsdére viszi a céget, ezzel a tulajdonosi szerkezet nyilvánossá válhat – feltéve, ha ezt Peking is megengedi.
