Kihívások és tervek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére elsősorban az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) forrásai használhatók a következő években. A KÖZOP és a Regionális operatív program (ROP) keretéből összesen közel 643 milliárd forint a közlekedési és közösségi közlekedési projektekre fordítható összeg.
Az ÚSZT egyik fókuszterülete a közlekedésfejlesztési program, amely a logisztikai ágazat közlekedési feltételeinek javítását, ezen belül a közlekedési módok jobb összekapcsolását tűzi ki célul. A KÖZOP-ban megvalósuló fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében. A jó megközelíthetőség és a megfelelő intermodális kapcsolatok vonzzák a működő tőkét, orientálják a vállalkozások telephelyválasztását, közelebb hozzák a beszerzési és értékesítési piacokat, nagyobb teret adnak a munkaerő mobilitásának és lehetővé teszik többletjövedelmek realizálását a hazai és nemzetközi áruszállítás jobb kiszolgálása révén. A megfelelően fejlett közlekedési infrastruktúra előmozdítja a vidéki – esetenként hátrányos helyzetű – térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését.
Közvetlenül vagy közvetve a KÖZOP szinte valamennyi fejlesztése támogatja a logisztikát, amennyiben a fő közlekedési hálózat korszerűsítése jobb infrastrukturális feltételeket teremt az áruszállítás és annak kiszolgálása terén. Célzott támogatásokat elsősorban a közlekedési módok összekapcsolását, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának javítását segítő 4. prioritás tartalmaz. Meghatározó jelentőségű komplex fejlesztési program zajlik a záhonyi térségben. Az 50 milliárdos keretből két kiemelt projektet támogatnak összesen 30,2 milliárd forinttal. A vasúti nagyprojekt a térség széles nyomtávú gerinc- és vontatóvágány-hálózatát korszerűsíti közel 43 kilométernyi vonalon. A fejlesztés hozzájárul az Oroszországból és Ukrajnából, valamint a Távol-Keletről érkező áruk átrakodásához szükséges infrastruktúra javításához, és elősegíti a helybeli logisztikai vállalkozások kibontakozását, fejlődését. A másik kiemelt projekt a térség belső közúti hálózatának az ipari, logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztése, amely a települések elkerülésével biztosítja a vállalkozói övezet jobb megközelíthetőségét. A térségben még két, már megvalósult kisebb közútfejlesztés, valamint Fényeslitke–Komoró térségében egy intermodális ipari-logisztikai terület kialakítása kap támogatást az Észak-alföldi operatív programból összesen közel 4,4 milliárd forint értékben.
A KÖZOP-források egy részét – összesen 13,8 milliárd forintot – nyílt pályázat keretében használják fel. Kedvezményezettek lehetnek intermodális és regionális logisztikai központok, ipari parkok, regionális kereskedelmi repülőterek, valamint áruforgalmat bonyolító kikötők. A pályázat célja a környezetbarát közlekedési módok használatának elősegítése.
A pályázatot az ÚSZT keretében 2011 júniusában írják ki újra, 3,99 milliárd forint kerettel. A minimális támogatás 50 millió, a maximális egymilliárd forint lehet. A pályázóknak legalább 15 százalék önerőt kell biztosítani a fejlesztéshez, és millió forint támogatásonként minimum 20 tonna intermodális átterelést kell vállalniuk.
Két további konstrukció dotálja az áruszállítás terén a közlekedési módok összekapcsolását célzó közcélú fejlesztéseket: az egyik a projektek előkészítését, a másik a kiemelt projektek kivitelezését. Az előbbiből eddig három kikötői projekt (Csepel, Mohács és Baja) kapott támogatást megvalósíthatósági tanulmány készítésére.
A KÖZOP 2. prioritásából Magyarország vasútfejlesztési koncepciójának elkészítését (0,9 milliárd forint) és a meghatározó jelentőségű V0-s, a Budapestet délről elkerülő vasútvonal kialakításának előkészítését (1,2 milliárd) támogatják. E két projekt stratégiai jelentőségű az áruszállítás jövőbeni lehetőségeit illetően, hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt.
Az ÚSZT közlekedésfejlesztési programjában foglaltak alapján a gazdaságfejlesztési operatív programok (GOP) keretében hirdették meg 2011 elején a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztését támogató pályázati felhívást. Ennek célja a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal történő ellátása, főként az intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztésével. A regionális logisztikai centrumok felfuttatásával, az önállóan logisztikai szolgáltatást végzők támogatásával a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége javul. A felhívás keretében – a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése céljából – eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlanberuházásra, az információs technológia korszerűsítésére lehet pénzt igényelni. A pályázat keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 25 ezer, maximum 250 ezer, intermodális logisztikai központok esetén maximum 500 ezer forint.
Ezt a pályázatot 2007-ben és 2009-ben is meghirdették. Az előbbiben 30 projektnek ítéltek meg támogatást, az időközben történt visszalépések miatt 23 támogatási szerződést kötöttek meg, 5,1 milliárd forint értékben. A 2009. év végi kiírásra 62 beadvány érkezett, közel 16 milliárd forint támogatási igénnyel. Eddig 19 projekt kapott támogatói döntést, összesen 3,5 milliárd forint értékben.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a logisztikai központok, vállalkozások támogatása lehetővé teszi, hogy Magyarország ne csak a tranzitország szerepét töltse be a nemzetközi áruszállításban, hanem a hazai vállalkozások logisztikai kiszolgáló tevékenységük révén valódi értéket adjanak az átmenő áruforgalomhoz – mondta befejezésül Fónagy János.
Új Széchenyi-terv
Az áruszállítás kapcsán fejlesztéspolitikai eszközökkel elérhető fő célok:- 2020-ra megfelelő szabályozás alkalmazásával elérhető alágazati munkamegosztás a közlekedési módok magas színtű együttműködésével: 67 százalék közút, 20 százalék vasút, 8 százalék belvízi hajózás, 5 százalék csővezetékes szállítás
- a környezetbarát közlekedési ágazatok használatának elősegítése szabályozás (például úthasználati díj bevezetése) és hálózati fejlesztések révén
- a (kíséretlen) kombinált szállítást támogató infrastrukturális feltételek megteremtése
- a logisztikai központok elérhetőségének, az átrakási lehetőségeknek a javítása technológiai, infrastrukturális és informatikai fejlesztésekkel
- 2020-ra megfelelő szabályozás alkalmazásával elérhető alágazati munkamegosztás a közlekedési módok magas színtű együttműködésével: 67 százalék közút, 20 százalék vasút, 8 százalék belvízi hajózás, 5 százalék csővezetékes szállítás
- a környezetbarát közlekedési ágazatok használatának elősegítése szabályozás (például úthasználati díj bevezetése) és hálózati fejlesztések révén
- a (kíséretlen) kombinált szállítást támogató infrastrukturális feltételek megteremtése
- a logisztikai központok elérhetőségének, az átrakási lehetőségeknek a javítása technológiai, infrastrukturális és informatikai fejlesztésekkel-->
