Mintaszerű és példaértékű?

Hódmezővásárhelyen a termálvíz hasznosításának hatvanéves múltja van, de a földgáz kiváltását szolgáló megú-julóenergia-beruházásoknak is két évtizedes a tapasztalata. A városvezetés 2006 óta egyedül üzemelteti távfűtő rendszerét – részben ezzel függ össze, hogy azóta csak egy termelőkutat létesítettek.

„Egy földhőalapú rendszer hatékonyságát az határozza meg, hogy milyen mélyen és milyen hőfokú termálvíz található, s hogy mennyire koncentráltan helyezkednek el a felhasználók. Hódmezővásárhely mindkét szempontból kiváló adottságú” – magyarázta lapunknak Kurunczi Mihály, a beruházást elindító GeoHód Kft. egykori ügyvezető igazgatója. A használati melegvíz-ellátáshoz szükséges 40-45 fokos termálvíz 1100-1200 méter mélyről, a fűtésre alkalmas, 80 fokos víz 2000-2300 méter mélyről hozható fel. A termálvizet használó három lakótelep és az önkormányzati intézmények koncentráltan helyezkednek el: mintegy 6 kilométernyi távvezetékből meg lehetett oldani a több mint 3000 lakás és 10 közintézmény ellátását.

A főként földhőre, kisebb részt gázra alapozott távfűtőrendszert 1993-tól 2007-ig három ütemben építették ki. Az első kettőt az önkormányzat és az Aquaplus Kft. 50-50 százalékos projektcége, a GeoHód Kft. végezte. A szakmai befektető a tapasztalatai mellett 393 millió forint saját forrást is hozott. „Akkoriban 30 százalék fölött járt az infláció, bankhitelt lehetetlen lett volna szereznie a városnak” – mondta Kurunczi Mihály.

Hódmezővásárhely 71,5 millió forint kedvezményes kamatozású hitelt kapott a német szénsegélyalapból, 66 millió forint felerészben vissza nem térítendő támogatást a Központi Környezetvédelmi Alapból és 50 millió forint k+f támogatást is. Az első két ütemében négy kutat fúrtak, a harmadikban egyet.

2005-ben – részben a folyamatos távhőáremelések politikai hatását kivédendő – döntött úgy az önkormányzat, hogy a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő Zrt. (HVSZ Zrt.) kivásárolja az Aquaplust. Az ügylet zökkenőmentességében az is közrejátszott, hogy a beruházás időközben az Aquaplusnak megtérült. „A projekt nyolc és fél év alatt kitermelte a ráfordított költségeket, a városnak tehát csak a magánbefektető hasznát kellett megfizetnie” – magyarázta Kurunczi Mihály. Hogy menynyit, arról Ádók János, a HVSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója csak annyit árult el, hogy „százmilliós nagyságrendű” volt, melynek fedezetét az akkoriban kibocsátott svájcifrank-alapú kötvényből teremtették elő. A helyi média szerint a GeoHód a mindenkori gázár 95 százalékát kérte a termálvízért, jóllehet annak teljes önköltsége számítások szerint csupán 46 százaléka a gázénak. „Az önkormányzat részéről értelmes lépés volt a kivásárlás” – ismerte el az egykori GeoHód-igazgató Kurunczi. „Csak amiatt aggódom, hogy szakmai befektető híján tisztán politikai döntés maradt, menynyit fordítsanak a geotermikus közmű karbantartására, és ez könnyen a rendszer romlásához vezethet” – tette hozzá. Adók János szerint indokolatlanok az aggodalmak: „Mintegy 1,5 milliárdos fejlesztésünk nyomán a 2006-os földgázfelhasználásunk tavaly kevesebb mint a harmadára, 623 ezer köbméterre csökkent.”

A tulajdonos önkormányzatoknak ugyanis a bevétel optimalizálásánál fontosabb a távhőfogyasztó lakosok elégedettsége, míg a mesterségesen alacsonyan tartott ár rosszabbnak mutatja a megtérülést a valóságosnál. A HVSZ Zrt. szerint az elmúlt 18 évben a geotermikus beruházással 41,6 millió köbméter földgázt váltottak ki, ez mai áron több mint 3,3 milliárd forint. Kurunczi Mihály úgy becsüli, a három ütem bekerülési értéke mai áron 2,2 milliárd forint – vagyis a beruházás eddigi költségeinek másfélszeresét termelte ki.

A tulajdonos önkormányzatoknak ugyanis a bevétel optimalizálásánál fontosabb a távhőfogyasztó lakosok elégedettsége, míg a mesterségesen alacsonyan tartott ár rosszabbnak mutatja a megtérülést a valóságosnál. A HVSZ Zrt. szerint az elmúlt 18 évben a geotermikus beruházással 41,6 millió köbméter földgázt váltottak ki, ez mai áron több mint 3,3 milliárd forint. Kurunczi Mihály úgy becsüli, a három ütem bekerülési értéke mai áron 2,2 milliárd forint – vagyis a beruházás eddigi költségeinek másfélszeresét termelte ki.-->