Tavaly a Mol Derecske mellett, Berettyóújfalu közelében lefúrta a Beru–3 és a Beru–4 jelű kutat. Ezek eredményeinek értékelése még nem zárult le, de a társaság már jelezte, hogy bizonyított a szénhidrogének ottani jelenléte is. 2011-ben erre a kisebb földtani kockázatú lelőhelyre kíván összpontosítani, tervei szerint megkezdi a Beru–4 jelű kút kereskedelmi termelésének a tesztelését is.
A Mol csoport teljes lehetséges feltárható (tehát még nem bizonyított) szénhidrogénkészlete 1650 milliárd hordó olajenegyenértékre (MMboe) tehető, ebből 490 milliárd MMboe található magyarországi, romániai és horvátországi hagyományos és nem hagyományos szerkezetekben. A hazai lelőhelyek a Zalai-, a Dráva-, a Makói-, a Békési- és a Derecskei-medencében találhatók.
A nehezebben hozzáférhető gázt körülményesebb és drágább is a felszínre hozni, mint a hagyományost. E gáztípus a hagyományos források drágulásával mégis versenyképessé vált az elmúlt években, sőt, a világ energiapiaci folyamataiba is beleszólt. Az Egyesült Államokban ugyanis az elmúlt években olyan lendületet kapott az e csoportba tartozó palagáz bányászata, hogy lezuhant az ország importigénye. Az amerikai exportra szánt, de visszamaradt gáz ezzel túlkínálatot és áresést okozott Európában, még nagyobbra növelve a távolságot a válság miatt megcsappant kereslet miatt alacsony spotpiaci s a kilenchavi átlagolással számolt és a két olajtermék árához kötött, hosszú távú szerződés alapján érkező gáz ára között.
A palagáz kinyerésének módját, azaz a vizes repesztéses eljárást azonban egyre több támadás éri. Környezetvédők aggódnak amiatt, hogy azok a kis föld alatti robbantások, amelyek a gáz kis üregekben való összegyűjtését célozzák, lényegében mesterséges mini földrengéseknek tekinthetők. Más vádak szerint a repesztéskor használt vegyszerek bekerülhetnek a föld alatti ivóvízbázisba. Az amerikai Cornell University profeszszora, Robert Howarth ráadásul azzal riogat, hogy a palagáz felhozatalakor 20 százalékkal több (üvegházhatást erősítő) metán szökik a levegőbe, mint a szén elégetésekor. Igaz, e felvetést a Reuters által hivatkozott szakmai körökben azonnal megalapozatlannak és a palagáz elleni támadásnak minősítették.
Az aggályokra reagálva sok országban a technológia szigorúbb ellenőrzését követelik. Francois Fillon francia miniszterelnök épp szerdán közölte, hogy az országban kiadott összes palagáz-kutatási engedélyt viszsza kell vonni, és felül kell vizsgálni az egész engedélyezési rendszert. Magukat a kutatásokat egyébként már februárban leállíttatta arra az időre, amíg felmérik a vitatott felhozatali eljárás következményeit. A döntés miatt az amerikai Hess Oil, a kanadai Toreador Resources, Vermilion Energy, Schuepbach Energy cég, valamint a francia Total húzta be kényszerűen a féket. Francois Fillon az AP szerint hangsúlyozta, hogy nem gördít akadályt a palagáz felhozatala elé, ha abban a repesztéstől eltérő eljárást használnak.
A termeléssel és annak környezeti hatásaival kapcsolatos aggályokra a megfelelő technológiák kifejlesztésével kell megadni a választ, erről John Claussen, az amerikai Chevron lengyelországi országmenedzsere beszélt egy varsói konferencián.
A cég 21 blokkja közül egyen már tavaly nyár óta tart a próbatermelés, s már akkor megindult az egyeztetés a kereskedelmi célú termelésről két amerikai és egy kanadai szénhidrogén-ipari szervizcéggel.
A cég 21 blokkja közül egyen már tavaly nyár óta tart a próbatermelés, s már akkor megindult az egyeztetés a kereskedelmi célú termelésről két amerikai és egy kanadai szénhidrogén-ipari szervizcéggel.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.