Százmilliárdot fizet az állam azért, hogy a napelemesek ne terheljék agyon a hálózatot

Jelentős pénzügyi hátrányban vannak azok a lakossági napelem-tulajdonosok, akik 2023 szeptemberében, illetve azt követően a korábbi szaldós elszámolási rendszerből átkerültek a bruttósba, mert azóta sokkal kevesebb pénzt kapnak a hálózatba táplált és eladott áramukért. Helyzetükön javíthat hatalmasat a legfeljebb 40 ezer felhasználóra szabott, január 15-én meghirdetett, összesen 100 milliárd forintos lakossági energiatároló pályázat. Szintén őket segíti a Napenergia Plusz Program, amelyben már eleve a napelem és a tároló együttes telepítése esetén kapható állami támogatás.

Miért hátrányos a lakosságnak a bruttó elszámolás?

A szaldó elszámolásban a háztáji napelemesek a hálózatról vételezett és az arra táplált villamos energia mennyiségének különbözete alapján számoltak el évente a szolgáltatóval. A vásárolt és az eladott áram egységára egyaránt alacsony, de egyforma volt, a rezsicsökkentett hatósági tarifát alkalmazták. Az elszámolás a bruttó elszámolásban is évente történik, de részszámlákkal. A fő különbség az, hogy míg a vételezett áramért továbbra a kilowattóránkénti 36 forintos bruttó hatósági lakossági tarifával kell fizetni, az eladottért már csak az áram nettó 5 forintos ára jár. (Azért a mennyiségért pedig már 70,1 forinttal kell elszámolni, amennyit a háztartás az átlagfogyasztásként meghatározott mennyiségen felül fogyaszt.)

Az 5 forint magyarázata tehát az, hogy a lakossági eladó nem kapja meg a tarifában lévő rendszerhasználati díjat. Ez amúgy kézenfekvő: a rendszerhasználati díj a hálózat használatáért jár, de a háztartási méretű kiserőmű tulajdonosa nem nyújt hálózati szolgáltatást. Akkor miért kapta meg a szaldó elszámolásban, hiszen abban sem nyújtott ilyen szolgáltatást?

Valójában nem kapta meg akkor sem. Az történt, hogy a rendszerhasználati díj az elszámoláskor „nettósodott”, eltűnt. A szaldó elszámolás így lényegében egy támogatási forma volt. 

Ez egészen addig nem volt baj, amíg ebbe az országos hálózat bele nem remegett. Ez a „beleremegés” magyarázza a bruttó elszámolás bevezetésének szükségességét és vele szoros összefüggésben azt, hogy ösztönözi, támogatni kell a lakossági energiatárolást.

Miért fájnak az áramrendszernek a napelemek?

A bruttó elszámolás azzal, hogy kevés pénzt ad a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) tulajdonosának az áramáért, le is beszéli a tulajdonost arról, hogy a továbbiakban is az országos hálózatot akarja terhelni a felesleges áramával. Bár arról egyelőre nincs nyilvános összegzés, hogy a HKME-tulajdonosok mennyi áramot adtak el a hálózatra, a negatív következményeiről már annál több. A Mavir adatai szerint a HMKE-k beépített teljesítőképessége 2024 végére meghaladta a 2692 megawattot, ebből a napenergia 2690megawatt volt. A termelés időszakos megugrásai különösen tavasszal és nyáron jelentettek kihívást az átviteli és az elosztóhálózatoknak és a rendszerirányításnak.

• A Mavirnak egyre több 400 megawatt teljesítmény feletti kiegyenlítetlen rendszerállapotot kellett kiszabályoznia.
• Az üzembe helyezett újabb naperőművi kapacitások miatt egyre több olyan negyedóra volt a szervezett piacon, amikor az áram ára nulla forint közeli volt, vagy negatív is lett, főleg a déli órákban.
• Viszont a nyári, illetve kora őszi esti kánikulai időszakban rekordárakat hozó ártüskék jelentek meg a piacon, alapvetően a jelentős keresleti többletet eredményező esti klímahasználat villamosenergia-igénye miatt.

Ezeken a terheken enyhítene tehát az állam a most meghirdetett, 100 milliárd forintos lakossági energiatároló programjával. Két legyet üt egy csapásra. Az energiatárolás lehetővé tételével egyrészt csaknem ingyen hozzásegít 40 ezer háztartást ahhoz, hogy reális időtávon belül maradjon a napelemes rendszere megtérülési ideje, amely az 5 forintos átvételi ár mellett a végtelenhez közelít. A megtérülés számukra abban jelentkezik, hogy bár már nem is érdemes eladniuk az áramukat, de annak későbbi felhasználásával kevesebb kell vásárolniuk a hálózatról.

A lényeg azonban a másik „légy”: a lakosság az akkumulátorok birtokában remélhetőleg sokkal kevesebb árammal fogja kínozni az országos hálózatot. Kedvező esetben

• érezhetően ritkábban és kisebb mértékben kell a háztáji napelemek miatt gondoskodni a villamosenergia-hálózat kiegyensúlyozásáról,
• kevesebb lesz a tőzsdén a nulla közeli áramár,
• kevésbé magasra szökik a kereslet a nagy felhasználás óráiban,
• ezzel együtt pedig szelídülhetnek az ártüskék a kereslet csúcsra szökő óráiban.

Mi az energiatároló-program lényege?

A január 15-én meghirdetett Otthoni Energiatároló Programban a támogatási kérelmek 2026. február 2-tól adhatók be. Háztartásonként legfeljebb 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető, ennyi egy 10 kilowattórás energiatároló költségeinek akár a 80 százalékát is fedezheti. A program teljes kerete 100 milliárd forint. Ha mindenki a teljes 2,5 millió forintot kapja meg, akkor 40 ezer háztartás osztozhat a kereten.

Kik kerültek át a bruttó elszámolásba?

A szándék lényegében az, hogy minden háztáji napelemes a bruttó rendszerben számoljon el, de a jogszabály figyelembe vett több, a fokozatosság mellett szóló érvet is. Így megmaradhattak 2024. január 1-jétől szaldó elszámolásban azok a HMKE-rendszerek, amelyeknél az üzembe helyezés vagy a bővítés időpontjától még nem telt el 10 év, vagy a 2023. szeptember 13. napjáig benyújtották az igénybejelentést, és legkésőbb 2026. január 1-jéig megtörtént az üzembe helyezésük.