Háborús készültség Norvégiában, a hadsereg több ezer polgárt tájékoztat arról, hogy kisajátíthatják a tulajdonukat

Norvégiában várhatóan több ezer állampolgár kap hétfőn hivatalos levelet a hadseregtől, amelyben arról értesítik őket, hogy háború esetén lefoglalhatják otthonaikat, járműveiket, hajóikat és gépeiket.

„A lefoglalások célja az, hogy háborús helyzetben a fegyveres erők hozzáférjenek az ország védelméhez szükséges erőforrásokhoz” – közölte a hadsereg a levélben, amelyet az Euronews látott.

Idén összesen mintegy 13 500 előkészítő lefoglalást terveznek kiadni. A megkeresések egy évig érvényesek, és a 2026-ban kiküldött levelek körülbelül kétharmada korábbi években kiadott értesítések megújítása.

A hadsereg hangsúlyozta, hogy a levelek békeidőben nem járnak tényleges intézkedéssel, kizárólag azt jelzik, hogy konfliktus esetén a tulajdonosok vagyontárgyai igénybe vehetők.

– magyarázta Anders Jernberg, a hadsereg logisztikai szervezetének vezetője. Éppen ezért katonai és polgári téren is jelentős védelmi intézkedéseket tesznek a felkészülésre.

Norvégia, a NATO egyik alapító tagja, az elmúlt években jelentősen megerősítette védelmi képességeit. A skandináv ország tengeri határral, valamint 198 kilométer hosszú szárazföldi határral rendelkezik Oroszországgal a távoli északi térségben.

Repedezik a világrend, Európa sodródik a háború felé?

Az orosz–ukrán háború 2022-es fokozódása óta egyre több hang szólal fel Európa biztonságának növelése mellett. A kelet- és kelet-közép-európai országok a történelmükből kifolyólag jól tudják, hogy Oroszország mekkora veszélyt jelenthet rájuk nézve. 

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára decemberben beszélt arról, hogy egy hajszálon múlott az orosz–EU háború: Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis kijelentette, ha a befagyasztott orosz pénzt elveszi Brüsszel, akkor az azt jelenti, hogy Európa hadat üzen neki. A veszély pedig nem múlt el, sőt, az évtized végén ukrán területekről indulhatnak támadások Moszkva ellen.

Aleksandar Vucic szerb elnök is úgy fogalmazott decemberben, hogy „egyre közelebb kerülünk az Oroszország és Európa közötti konfliktushoz”. 

Ami azonban még fontosabb, Mark Rutte, a NATO főtitkára is hasonlóan vészjósló hangot ütött meg. Szerinte a tagországoknak gyorsan növelniük kell védelmi képességeiket, hogy megelőzzék az Oroszország által indított, nagyhatalmi háborút, amely Európában újra fenyegető közelségbe került. Rutte azt is kijelentette, hogy mi vagyunk Oroszország következő célpontja. 

– tette hozzá.

De már novemberben is olyan súlyos biztonságpolitikai kihívásról tettek jelentést az Európai Parlamentnek, mint amekkorára még a hidegháború idején sem volt példa. Az egyik megállapítás az volt, hogy rosszindulatú szereplők veszélyeztethetik a demokrácia alapjait, ezért kulcsfontosságú a hírszerzés megerősítése. A jelentést Sauli Niinistö korábbi finn államfő készítette az Európai Bizottság felkérésére Európa polgári és katonai felkészültségéről és cselekvési képességéről. Niinistö megállapítása szerint a világrend repedezni kezd.

Kijelentése nem alap nélküli, ugyanis 

Az Egyesült Államok régi-új elnöke 2025. januári hivatalba lépése után nem sokkal kijelentette, hogy nem védi tovább a szövetséges Európát, majd a világ más részei mellett ellene is vámháborút indított. Sőt, a két fél hiába egyezett meg júliusban a kereskedelmi háború lezárásáról, az még életbe sem tudott lépni az európai ratifikálás hiányában, amikor Donald Trump amerikai elnök a Dániához tartozó Grönland megszerzéséért újból a vámfegyverhez nyúlt. A katonai NATO szövetségesek közti viszony éleződik, az európai tagállamok egy része szembehelyezkedett az amerikai terjeszkedési kísérlettel, és katonákat küldött az autonóm szigetre, hogy ezzel is megnehezítse annak bekebelezését.

Fegyverkezési spirál indulhat el, amely végül háborúba torkollhat

Európa évek óta gőzerővel fegyverkezik, hogy még azelőtt képes legyen elrettentő erőt felmutatni, hogy Oroszország újból megerősödne az ukrajnai háború után, és újabb európai célpontra vetné szemét. Az amerikai védelem Donald Trump általi visszavonása után például Németország kénytelen volt feladni hét évtizedes fegyverkezési hozzáállását, és akkora hadsereget épít, amely már rég volt neki. Németország mellett pedig, Lettország, Litvánia, Horvátország, Szerbia, Dánia és Ausztria is visszavezeti vagy gondolkodik azon, hogy visszavezesse a sorkatonaságot.

Érdemes megemlíteni, hogy John Herz német származású amerikai politológus biztonsági dilemma elmélete szerint az államok gyakran védekezési szándékkal fegyverkeznek, ám ezt más államok fenyegetésként értelmezik, ezért ők is növelik katonai képességeiket. Ez egy kölcsönös bizalmatlanságon alapuló fegyverkezési spirált indít el, amelyben egyik fél sem feltétlenül támadó szándékú, mégis fokozódik a feszültség. A folyamat végül háborúhoz vezethet anélkül, hogy bármelyik szereplő eredetileg konfliktust akart volna.

Miután bekövetkezett az elképzelhetetlen, és megreccsent a több évtizedes euroatlanti szövetség, csak annyit mondhatunk: remélhetőleg Európa katonai képességeit sosem kell majd az Egyesült Államok ellen használnia.