Új pályázat ökoinnovációra

Májusban hirdetik meg az Európai Unió versenyképességi és innovációs keretprogramjának (CIP) ökoinnovációs pályázati felhívását. Ezzel kapcsolatban ma külön információs napot tartanak Brüsszelben, miután az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy gyorsan nő az érdeklődés ezen uniós támogatási lehetőség iránt.

A CIP a mostani, 2013-ig tartó költségvetési időszakra összesen mintegy 200 millió eurós keretet irányzott elő ökoinnovációs fejlesztésekre. A támogatás feltétele: Európa természeti erőforrásainak minél előnyösebb felhasználását elősegítő hosszú távú megoldások kialakítása és piaci alkalmazása. A tavalyi felhívás 35 millió eurós kerettel különböző anyagok újrahasznosítását, fenntartható építési, bioélelmiszer- és italtermékek kialakítását s forgalmazását, valamint a környezetbarát üzletvitel előmozdítását finanszírozta. Eddig mintegy 150 ökoinnovációs projekt kapott uniós támogatást Európában.

Lapunk értesülése szerint az idei felhívás is azoknak a kis- és középvállalkozásoknak szól majd, amelyek új környezetbarát terméket, eljárást vagy szolgáltatást fejlesztettek ki, és támogatásra van szükség a piaci megjelenésükhöz. A pályázatok közül az újszerű megközelítés, a várható piaci fogadtatás és az európai környezetvédelmi szakpolitikához való hozzájárulás, különösen az erőforrás-hatékonyság alapján választják ki a nyerteseket. A lényeg tehát az, hogy a projekt környezeti, gazdasági és innovációs hasznossága egyértelmű legyen. Magyarországnak mindenképpen van jövője az ökogazdaságban, egyrészt mert a legjobbak közé tartoznak az ökológiai adottságaink a kontinensen, másrészt mert nálunk a legszigorúbb európai követelmények szerint zajlik az ökogazdálkodás. Gyakorlatilag ezzel biztatta a leendő pályázókat Bedő Zoltán, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, a Magyar Innovációs Szövetség választmányának tagja lapunknak adott nyilatkozatában. Azt is megállapította, hogy nálunk még egyáltalán nem olyan fejlett az ökogazdaság, mint Ausztriában, Németországban vagy Svájcban, de ha a kormány felkarolja végre ezt a területet, azzal szerinte mindenki – a fogyasztó, a vállalkozás és a gazdaság is – jól járhat.

A martonvásári kutatóintézetnek két brüsszeli támogatású projektje is van, amely az ökogazdasághoz kapcsolódik az EU 7. keretprogramjában – közölte az igazgató. Az egyik az organikus növénytermesztést és -nemesítést szolgálja. Erre a négyéves projektre félmillió eurós támogatást kapott az intézet konzorciumi együttműködés keretében. A másik projektjük májusban fejeződik be, és az éghajlatváltozás várható hatásainak a modellezésével alapvetően befolyásolja az ökogazdaság fejlődését is. Bedő Zoltán megemlítette még, hogy ezzel a munkával elnyerték a közép-európai regionális kutatási központ címet is.

Az unió CIP programja finanszírozásában megvalósuló pályázati konstrukció az ökoinnovációs lehetőségek jobb kihasználását szolgálja Európában és globálisan is, a versenyképesség és a fenntartható fejlődés, valamint az EU zöldversenyelőnyének megőrzése érdekében – tudtuk meg Joe Hennon szóvivőtől. Az Európai Bizottság annyira fontosnak tartja ezt a területet, hogy ökoinnovációs akciótervet is készítenek a közösség számára. A javasolt akciókat három nagy csoportba sorolták: 1. a kutatástól a piacig tartó folyamat elősegítése, 2. a piaci környezet javítása, 3. a globális akciók. A növekvő figyelem oka szerinte az a felismerés, hogy a zöldtermékekben és -szolgáltatásokban jelentős gazdasági és foglalkoztatási potenciál rejlik. Ráadásul ezek hatása kiterjed az éghajlatváltozás, a tiszta energia, a fenntartható fogyasztás és termelés témakörére is. És ami még legalább ilyen fontos: a kkv-k kettős értelemben – egyrészt innovátorként, másrészt a zöldtechnológia befogadóiként – is meghatározó szerepet tölthetnek be az ökogazdaság fejlődésében. Kocsi Margit