Az utóbbi időben meggyűlt a Mol vezetésének baja horvátországi koronaékszere, az Ina szénhidrogén-ipari csoport kapcsán a horvát hatóságokkal. A feszültség azzal kezdődött, hogy a magyar társaság 2009 februárjában 25 százalékról 47,16-ra növelte részesedését az Inában, s hozzá megszerezte annak irányítási jogait.
Az igazi bajok azonban tavaly decemberben kezdődtek. A Mol ajánlatot tett további Ina-részvények felvásárlására, de szándékát nem jelentette be előre. Lépését a horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) kezdetben az ügyfeleket megtévesztő kommunikációnak mondta, megvádolta a magyar társaságot, hogy közvetítőkön keresztül akar többséget szerezni az Inában. Utóbb a horvát társaság felügyelőbizottsági elnöke, Davor Stern már a menedzsmentjogok megszerzésének felülvizsgálatát is szükségesnek tartotta. Hétfőn pedig a HANFA büntetőeljárást kezdeményezett az ügyben.
Pedig a Mol első öt horvátországi éve sikeres volt. A 2009. februári megállapodás indoklásában a horvát állam (ám az előző kormány) éppen azért engedte át a menedzsmentjogokat a kisebbségi tulajdonos Molnak, mert Damir Polancec akkori horvát miniszterelnök-helyettes szerint jók voltak a tapasztalatok az ötéves Ina–Mol partnerséggel kapcsolatban.
A részvényesi megállapodás módosításai után a Mol öt főt küldött az Ina kilenctagú felügyelőbizottságába, és ellenőrző befolyást kapott az ügyvezető testületben.
Az Inában kisebbségben lévő horvát kormány – stratégiai és nemzeti ellátásbiztonsági okokból – vétójogot kapott. A Mol vállalta, hogy további öt évig nem adja el Inát. Ez két évre csökken, ha ez idő alatt nem lesz részvénycsere. A tilalom lejárta után a horvát kormánynak elővásárlási joga lesz az Ina-részvényekre, de akkor is, ha a Mol feletti irányítás nem támogatott módon változik meg.
