A terv szerint 2012. január 1-jétől minden megújulóalapú energiatermelés egységesen 15 évig kaphat támogatást és élvezheti árama kötelező átvételét. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a szervezet elnöke leszögezte: „Félünk, ez azt is jelenti, hogy csökken a támogatás mértéke a hosszabb támogatási időszakra hivatkozva. Az alacsonyabb ár veszélybe sodorhatja a tervezett beruházásokat. Nagyon reméljük, hogy a meglévő projekteket viszont visszamenőlegesen nem érinti a módosítás.”
A szervezet bábolnai rendezvényén Hoffmann László érthetetlennek nevezte a szélenergia szerinte alacsony elfogadottságát. A szél hasznosításával elő-állított áram támogatási árát 2001-ben kilowattóránként 23 forintban határozták meg. A tarifa azóta az inflációt követve, illetve utóbb attól elmaradva nőtt, ma 30,71 forint. (A lakossági végfelhasználói ár most átlagosan 48,50 forint. Tavaly 5 forinttal emelkedett annak ellenére, hogy a piaci árak 10 forinttal estek.) Az átvételi árat egyébként Takács Gábor, a társaság ügyvezetője szerint hiba dotációnak tartani, hiszen abban a társadalom azért kompenzálja a szélenergia hasznosítóit, hogy – sok más energiatermelővel ellentétben – nem károsítják a környezetet, és nem járulnak hozzá az energiahordozó-készlet apadásához.
Takács Gábor tájékoztatása szerint miközben egy széltorony telepítése akár két hét alatt is megtörténhet, az előkészület és az engedélyeztetés szerencsés esetben másfél év, de akár hét év is lehet abból kiindulva, hogy Magyarországon 2005 óta nem adtak ki szélerőmű-létesítési engedélyt. (A Világgazdaság úgy tudja, az új áramár-támogatási rendszer megfogalmazása után az ősszel lehet egy „mini széltender” néhány 10 megawattra, a komolyabb kiírásra azonban jó esetben az év végéig, de inkább 2012 elejéig kell várni.)
A szakember szerint nehezíti a terület működését, hogy bonyolult a szélenergia eljuttatása a villamosenergia-rendszerbe, ennek költségei pedig szintén rárakódnak a vállalkozásra. „Annyiba kerül a rácsatlakozás, amennyibe a beruházás nekünk, és számolnunk kell az eszközök majdani pótlásával is” – reagált érdeklődésünkre Boross Norbert, az Elmű–Émász csoport szóvivője. Emlékeztetett: ilyen esetekben nem a fogyasztók hálózatra kapcsolásáról van szó, amelynek költségei megjelenhetnek az áram árában, hanem üzleti vállalkozásokról, amelyek az adott új vezetékszakaszt kizárólagosan és a saját hasznukra veszik igénybe, azon keresztül pedig az országos hálózathoz is hozzáférnek.
Az ország 8500 megawatt beépített erőművi kapacitásából a szélerőművek 329 megawattot képviselnek 155, jórészt két megawattos egységen keresztül. Ezek együtt mintegy 110 milliárd forint beruházással jöttek létre. A Kisalföldön további 3000 megawatt kapacitás kapott környezetvédelmi engedélyt. A hazai széltornyok turbináinak fő gyártója két spanyol cég, a Gamesa és a Vestas. A Bábolna melletti, újságíróknak bemutatott szélparkban 105 méter magas tornyok állnak, 45 méteres lapátokkal, a villamos berendezéseket is tartalmazó úgynevezett gondola pedig 85 tonna. Nagy szélben a torony kilengése elérheti a másfél métert is.
Milliárdok támogatásra
Tavaly összesen 6,8 milliárd forinttal támogatták az áramvásárlók a hazai szélenergia-társaságokat a 2009-es 3,8 milliárd után. (A kapcsolt és az összes megújulóalapú termelőnek adott teljes áramár-támogatás 84,7 milliárd forint volt.) A szélenergia-termelés 78 százalékkal nőtt, de a kötelező áramátvételi rendszerben a saját felhasználásuk miatt csak 76 százalékkal több áramot adtak el a Magyar Energia Hivatal adatai szerint. Az országban 36 cégnek van szélenergia-termelési engedélye, közülük öt tavaly óta kap támogatást, néhány viszont ki is került a rendszerből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.