Kiss Roland

A kötelezettségek között első helyen az immár elektronikus formában prezentálandó céges mérlegeket kell említeni. Már csak azért is, mert e téren a határidő egy nappal korábbi, vagyis a mérlegeket május 30-a, hétfő éjfélig lehet benyújtani a www.e-beszamolo.kim.gov.hu honlapon. Az elektronikus benyújtási kötelezettség még viszonylag új keletű, erre 2009 májusa óta kötelesek a cégek. A benyújtás elmaradása pedig komoly büntetéseket von maga után: ha egy cég nem tesz eleget ezen kötelezettségének, akár az adószámától is kénytelen lehet elbúcsúzni.

A procedúra az adószám felfüggesztésével kezdődik, amelyre az éves beszámoló leadásának elmulasztásán kívül akkor is sor kerülhet, ha a cég címére postázott adóhatósági levél kétszer is „a címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza. Ugyanez történik, ha a cég nem a székhelyén vagy az ügyintézés helyén működik, vagy ha elmulasztja bejelenteni a szervezet képviselőjét.

A következő lépés lehet az adószám törlése. Amennyiben a felfüggesztésről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül a cég nem pótolja a mérlegét, az adószámát törlik. Az sem mellékes, hogy a felfüggesztés időszakára a cég adó-visszaigénylést, -visszatérítést vagy költségvetési támogatásigénylést a felfüggesztés megszüntetése után sem érvényesíthet, valamint erre az időszakra a túlfizetés viszszatérítését sem kérheti.

Az utóbbi időben egyre több magyar vállalkozás kerül ebbe a csávába. Míg néhány éve a nyilvános mérleg nélküli működés mindennapos jelenség volt, csak tavaly május vége óta több mint 68 ezer cég adószámát függesztették fel. Ebből közel negyvenezer esetben a beszámoló később még befutott, több mint 11 ezer adószámot azonban immár véglegesen törölt a NAV – derül ki a PartnerControll.hu közleményéből. Az idei határidő lejárta után pedig tovább nőhet a felfüggesztett adószámok mennyisége.

Fókuszban a transzferárak

Az adóhatóság évek óta különösen nagy figyelmet fordít a kapcsolt felek között alkalmazott árakkal, a transzferárakkal kapcsolatos adójogi előírások érvényesítésére – hozott fel újabb példát a jövő heti határidő kapcsán Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. Május 31-e ugyanis a kötelező transzferár-dokumentáció elkészítésének határideje is. Ennek elmulasztása ezen a területen is súlyos következményekkel, bírságokkal járhat, és a dokumentáció minőségére is oda kell figyelni. Az adóhatóság ugyanis a formai kritériumok mellett igen gyakran veszi górcső alá a tartalmi szempontoknak való megfelelést is. Az idén először lehetőség van arra is, hogy a rendes nyilvántartás elkészítése helyett egy cégcsoport magyarországi vállalkozása a közös, anyavállalati masterfile-t használja, és ahhoz „csupán” kiegészítő, országspecifikus saját dokumentációt nyújtson be.

Kedvezőbb osztalékszabály

A tavalyi évről szóló beszámolók része a 2011-ben kifizetett osztalékról, valamint az előző év során kifizetett osztalékelőlegről szóló kimutatás is. Az osztalék a magánszemély jövedelmének minősül, melyből a kifizetés napján érvényes mértékű adót kell levonni. Amennyiben tehát az osztalék kifizetésére 2011-ben kerül sor, csupán 16 százalék az szja, szemben a még 2010-ben kifizetett osztalékelőleg után levont 25 százalékkal. „A tulajdonos az osztalék után ténylegesen fizetendő és az előlegként megfizetett adó különbözetét a 2011. évről szóló adóbevallásában jövőre tudja visszaigényelni” – mutatott rá Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere. Immár 2006 óta csak a magánszemély tulajdonosok részére kifizetett osztalék után kell adót fizetni. Az szja-t a vállalkozás vonja le, viszont a magánszemély tulajdonos vallja be.

- nem realizált árfolyam-különbözet mint adóalap-módosító tétel

- k+f kedvezmény esetén egyösszegű vagy értékcsökkenés-arányos adóalap-csökkentés

- gyorsított értékcsökkenési kulcs alkalmazása (egy cég akkor is áttérhet a gyorsított csökkenésre, ha a korábbi években nem alkalmazta az adott eszközre)

- 10 százalékos adókulcs alkalmazása 2010 első fél évére (a feltételek teljesítése esetén)

l fejlesztési tartalékképzés: csak akkor lehetséges, ha a 2010-es beszámolóban lekötött tartalékba átvezette az összeget a vállalkozás

- nem realizált árfolyam-különbözet mint adóalap-módosító tétel

- k+f kedvezmény esetén egyösszegű vagy értékcsökkenés-arányos adóalap-csökkentés

- gyorsított értékcsökkenési kulcs alkalmazása (egy cég akkor is áttérhet a gyorsított csökkenésre, ha a korábbi években nem alkalmazta az adott eszközre)

- 10 százalékos adókulcs alkalmazása 2010 első fél évére (a feltételek teljesítése esetén)

l fejlesztési tartalékképzés: csak akkor lehetséges, ha a 2010-es beszámolóban lekötött tartalékba átvezette az összeget a vállalkozás-->