Nincs helyén az egészségügy

Az egészségügy adja a munkahelyek 10 százalékát, ennek megfelelően kellene rá tekinteni – szögezte le Erőss György, a Philips Magyarország orvosigazgatója. Ám ez nincs így, hiszen a közösségi egészségügyi kiadások terén az átlag alatt vagyunk, közel az európai minimumhoz, de az egyéni hozzájárulások terén közelítjük az európai számot. Ezek után jogos a kérdés: ingyenes-e a magyar egészségügy? Meglátása szerint a jelenlegi egészségügyi intézményrendszer most is terápia-központú, sok a kórházi ágy, ennek az oka lehet, hogy e szerint kapják az intézmények a biztosítótól a finanszírozást, nem a minőséget díjazzák. Érthető hát, hogy a minél több ágy fenntartásában érdekeltek. A tevékenységet, nem az eredményt támogatja a jelenlegi finanszírozási rendszer.

Erőss György utalt arra, hogy az egészségügyi háttéripar számos olyan költséghatékonysági, eredményességi vizsgálattal rendelkezik, amelyet átadna az ágazat irányítóinak. Ez a beszállítók érdekében is fontos, hiszen hatalmasak az intézményekben lévő kinnlevőségeik. Az orvosi technológiában erős Philips orvosigazgatója úgy látja, sokkal hatékonyabb lenne, ha jobban kihasználnák a diagnosztikában lévő lehetőségeket, hiszen gyorsabban és ami a legfontosabb, eredményesebben lehetne alkalmazni a szükséges terápiákat. Ám a százezer lakosra jutó MR- és CT-készülékek számát tekintve Magyarország az elmúlt pár évben még a környező országokhoz képest is lemaradt, CT-k esetében Magyarország az európai minimumot képviseli. A képalkotó eszközök terén 2008 óta utolsó Magyarország a régióban, annak ellenére, hogy a legkorszerűbb berendezések is jelen vannak az országban. Így a meglévő berendezések sokkal nagyobb terhelés alatt vannak, ugyanakkor sok helyen nincsenek teljesen kihasználva a finanszírozási korlátok, valamint a szakemberhiány miatt. Pedig a diagnosztika hiánya vagy késői alkalmazása a kezelési költségeket növeli. A megfelelőbb kihasználás azonban elősegítené a hatékonyság emelését, a műszaki színvonal megtartását, a globális költségek csökkentését.

Utalt arra, hogy a Semmel-weis Egyetem Kardiológiai Központjába nemrég telepített MR-berendezésen történő vizsgálatra már csak 2012. januárra tudnak időpontot adni. Nincs megfelelően megoldva, ha egy készüléket egyszerre használnak OEP- és magánfinanszírozott vizsgálatokra, ez jelenleg támadási felületet jelent az intézménynek. Pedig a magánbetegek bevonásával jelentősen növelhetők az intézmények pénzforrásai.

Erőss György szerint a döntéshozóknak számolni kell az egészségügy globális kihívásaival. Nevezetesen azzal, hogy egyre idősebb és betegebb a lakosság. 2050-re a fejlett világ lakosságának fele szenved majd valamilyen krónikus betegségben. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az emberek egyre magasabb elvárásokat támasztanak a gyógyítóintézményekkel szemben, egyre több ellátási lehetőség között választhatnak. Ezzel együtt az egészségügyi rendszer terhei egyre nőnek, amit az orvosok és ápolók száma nem tud követni. Ezért kell nagyon komolyan venni a hazai humánerőforrás-helyzetet, megakadályozni az egészségügyi dolgozók külföldre távozását. A növekvő költségek miatt a fenntarthatóság veszélybe kerül, de meg kell találni a helyes középutat, sok esetben a drágább innovatív gyógyszer vagy technológia költséghatékonyabb, és ezt komolyan kell venni. Ezt szolgálhatná az egészségbiztosító különböző kasszái (gyógyszer, gyógyító-megelőző kassza) közötti átjárhatóság. Ám Erőss György utalt a gyógyszerkassza most tervezett csökkentésére, amely szerinte kihat az egészségügy többi területére is. Remélhetőleg a magyar betegeknek nem kell szembenézni azzal, hogy bármilyen okok miatt nem jutnak hozzá a betegségük gyógyításához szükséges gyógyszerekhez. VG