Növelnék a cukortermelést
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A cukorpiac 2006-os uniós reformja következtében az utóbbi években ugyanis az uniós fogyasztásnál kisebb mennyiségű termelési kvótát kaptak a tagállamok. A támogatott európai cukorgyártás leépítésével az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok piachoz jutását célzó reform következtében több tagállamban csökkent, illetve négy-öt országban teljesen megszűnt a cukortermelés és -feldolgozás.
Magyarországon a nyolcvanas években még 12 cukorgyár működött, a reform révén azonban csak egyetlen gyár – az osztrák Agrana érdekeltségébe tartozó Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme – maradt meg, amely a hazai fogyasztás egyharmadát képes fedezni. A reform hatására Magyarország önellátása alaposan felborult, ugyanis a korábbi 401 ezer tonnás kvóta 105 ezerre csökkent, miközben a cukorfogyasztás éves szinten 300 ezer tonna körül alakul, így az ország importra szorul. Értesülésünk szerint a tagállamok a lapzártánk után véget ért tegnapi ülésen még nem döntöttek a lengyel javaslatról, csupán elemezték azt.
„A cukorárak az égbe szöktek, így több tagállamot foglalkoztat az a kérdés, hogyan tovább” – emelte ki az ülés előtt a magyar EU-elnökségből adódóan az ülésen elnöklő Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A tárcavezető a tegnapi üléstől ugyan még nem várt megoldást, de elmondta, hogy erre rövid távon szükség lenne, hiszen 2014-ben megszűnik a kvótarendszer, és így mind az addig érvényes, mind az azt követő helyzetre megoldást kell találni.
A cukorárak emelkedéséhez jelentősen hozzájárult, hogy a cukortermesztés egy részét bioetanol készítésére fordítják. „A cukor ára ma igazából az energiaárakhoz igazodik” – emelte ki Fazekas Sándor.
Az agrárminiszterek ülése a cukorpiac mellett kiemelten foglalkozott az uniós sertéságazat helyzetével is, amelyet egyszerre sújtanak az alacsony felvásárlási árak, illetve az egyre magasabbra szökő takarmányárak. Az ágazat helyzetével már a január végi miniszteri ülés is kiemelten foglalkozott, miután a gazdák helyzetét az év eleji német dioxinbotrány tovább súlyosbította, ugyanis annak hatására még lejjebb esett a sertéshús ára. A helyzet kezelését célzó javaslatok megalkotására a tagállamok, illetve a szakmai szervezetek képviselőiből külön munkacsoport is alakult, amelynek jelentését tegnap tárgyalták meg a miniszterek. A szakértők 16 oldalas jelentésükben kiemelték: hosszú távon akár hiány is lehet a sertéshúsból az EU-ban, amennyiben a tenyésztők nem kapnak a jelenleginél magasabb árakat a felvásárolt húsért. A jelentés azonban arra is rámutatott: az ágazat bajait enyhítheti, hogy az ázsiai és dél-amerikai feltörekvő gazdaságok részéről egyre nagyobb a kereslet a sertéshús iránt.
A januári ülésükön az agrárminiszterek a sertéspiac kisegítése érdekében úgy döntöttek, hogy az eladhatatlan sertéshúskészletek magánraktározásának költségeit a közös agrárpolitika büdzséjéből finanszírozzák addig, amíg a piaci árak újból növekedésnek indulnak. Az intézkedés hatására javult is a helyzet a szektorban, a sertéshús uniós átlagára közel 160 euróra nőtt 100 kilogrammonként. A gazdákat képviselő európai szervezet, a COPA azonban arra figyelmeztet, hogy a közeljövőben ismét eshetnek az árak, mivel ebben a hónapban már piacra dobják a raktárakban felhalmozott készleteket. A COPA szerint biztosítani kell, hogy az ismét piacra kerülő készleteket azonnal exportálják, hogy az ne okozzon áresést az EU-ban.
Támogatási előleg fagykárok miatt
Magyarország a május eleji fagykárok miatt előlegre tart igényt a közösségi területalapú agrártámogatásból, amelyet egyébként leghamarabb október 16-tól lehetne fizetni – közölte Czerván György a miniszteri ülés előtt. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: a kérdést felvetették az Európai Bizottságnál, miután a fagy miatt több tízezer hektár hazai gyümölcs-, illetve szőlőültetvény károsult.
