A márciusi fukusimai baleset óta Európaszerte felerősödtek a félelmek a kontinensen működő atomerőművek miatt. A legtöbben attól tartanak, hogy Európában is elképzelhető egy olyan katasztrófa, mint a japán szigeten. Németországban a legidősebb öt atomreaktort ideiglenesen le is állították, s Angela Merkel német kancellár több fórumon is hangoztatta, hogy hosszabb távon akár örökre is hajlandó lemondani az atomenergiáról.
A németek nincsenek egyedül e döntésükkel: ezúttal Svájc jelentette be, hogy 2034-ig fokozatosan lekapcsolja az energiahálózatáról az atomerőműveket. Erről szerdán nyújtott be javaslatot a parlamentnek a svájci kormány, amelynek megvitatása június közepére zárul le. A pontos részleteket nem ismertették, de vélhetően a reaktorok élettartamától függően osztják be a menetrendet. Eszerint a legidősebb erőművet 2019-ben kapcsolják le, míg a legfiatalabbat 2034-ben.
Svájcban összesen öt atomerőmű üzemel, jobbára a francia és német határhoz közeli, északi tartományokban. Az első reaktort 1969-ben helyezték üzembe, míg a legfiatalabb 1984-es. A Japánt ért katasztrófa után Svájc azonnal úgynevezett stressztesztet végzett az erőműveken, amely azt igazolta, hogy az erőműveket nem kell azonnali hatállyal felfüggeszteni (úgy, ahogy ezt Németországban tették, ahol egyébként a tesztek sem indokolták az intézkedést). A svájci felmérés szerint az erőművek biztonságosak, tovább működhetnek.
Az embereket azonban nem nyugtatták meg az eredmények: múlt vasárnap közel 20 ezer ember tüntetett az atomenergia ellen, annak felszámolását követelve. A szakmai szervezetek azonban aggodalmuknak adtak hangot: szerintük ugyanis az atomenergia megszűntetése energiahiányhoz, s magasabb villamos energia árakhoz vezetne. Svájcban a felhasznált energia 60 százalékát megújuló - elsősorban - vízienergia erőművek adják, míg a fennmaradó 40 százalékot fedezi az öt atomerőmű.
