A szakember információi szerint 2013 közepéig nem várható jelentős irodafejlesztés Budapesten, ezért az elérhető belvárosi területek felértékelődésére lehet számítani. Így viszont tovább emelkedhet a jelenlegi 83 százalékos kihasználtsági ráta is a következő egy-másfél évben.
Bár Magyarországon még nagyon alacsony a megújuló vagy geotermikus energiával működő épületek száma – e téren meszsze lemaradtunk a skandináv vagy a nyugat-európai államoktól –, a szomszédos országokkal összevetve mégsem olyan rossz a helyzetünk. E relatív kedvező helyzet ellenére azonban mégis, mindössze öt-hat hazai irodaház rendelkezik az amerikai LEED, illetve az angol BREEAM minősítéssel. Pedig manapság már a hazai új építésű irodaingatlanok szinte kivétel nélkül figyelembe veszik a fenntarthatósággal kapcsolatos lehetőségek minél erőteljesebb kiaknázását.
„A zöldirodaházak bérleti díjai valóban magasabbak a nem zöldekénél. Ez a különbség azonban hosszú távon ellensúlyozható azzal, hogy alacsonyabb szinten tartják az üzemeltetési költségeket” – magyarázza a menedzser. Az energiahatékonyság épületen belül többféle módon is növelhető: az épületfelügyeleti rendszerek optimális beállításával, a mozgásérzékelők elhelyezésével, a fénycsövek lecserélésével, illetve a nyílászárók állapotának ellenőrzésével.
