Előre szóltak, mi vár Magyarországra, ha nem épül meg Paks II.: új erőművek lephetik el az országot, ennyibe kerülne az áram – a németek sorsára juthatunk

Az új magyar kormány egyelőre nem döntött a Magyarország villamosenergia-ellátásának biztonságát és az áram árát egyaránt érintő kérdésről, a Paks II. projektről. A Tisza-kormány számára nem az a kérdés, hogy szükség van-e a Paks II. Atomerőműre, hanem az, hogy mi várna Magyarországra, ha úgy döntene a kormány, hogy lemond az új atomerőmű megépítéséről.

Az Atombiztos blog legfrissebb elemzése szerint a tét nagy: áramhiány, az importfüggőség jelentős növekedése, egyes időszakokban akár fogyasztáskorlátozás, azaz az ellátásbiztonság megszűnése, valamint a mai megfizethető áramárak többszörösre növekedése, az ipar és a versenyképesség elvesztése is bekövetkezhet akkor, ha nem épülne meg a Paks II. Atomerőmű.

Kiemelték, hogy a magyar energetikai szakmában senki sem vitatja azt, hogy az hazánk villamosenergia-igénye rövid, közép, de főleg hosszú távon jelentősen növekedni fog. A hazai villamosenergia- rendszerirányító, a MAVIR legfrissebb hálózatfejlesztési terve ezt jól le is képezi. Az elektrifikáció, az ipari beruházások, az e-mobilitás és a digitalizáció beleértve az adatközpontok áramigényét növekvő pályát rajzol fel. A kérdés csupán a növekmény mértéke.

Az Atombiztos szerint bizonyos időszakokban már most is hiányzik a Paks II., amikor az import aránya megközelíti a 60 százalékot. Elgondolkodtató adat az is, hogy idén januártól június közepéig 3082 olyan negyedórás időszak volt Magyarországon, amikor az import meghaladta a majdani Paks II. Atomerőmű beépített 2400 megawatt kapacitását. Az idei eddigi legnagyobb importérték február 26-án este 6 óra körül 3500 megawatt volt.

Két lehetséges forgatókönyvvel számolnak

Kiemelték, hogy a MAVIR két különböző forgatókönyvvel számolt, melyekben az a közös, hogy nélkülözhetetlen a Paks II. Atomerőmű az ország biztonságos áramellátásához, illetve az új blokkokat a megújuló energiaforrások még az áramtároló kapacitások jelentős fejlesztésével sem képesek helyettesíteni.

Az első szcenárió mérsékeltebb gazdasági növekedést és visszafogottabb villamosenergia-igényeket feltételez, míg a második dinamikusabb gazdasági fejlődéssel, nagyobb ipari beruházásokkal, gyorsabb elektrifikációval, több elektromos járművel és hőszivattyúval stb. számol. Ezen belül a következő évtized egyik legnagyobb kihívása a növekvő csúcsterhelések kezelése lesz.

A rendszerirányító által vizsgált forgatókönyvek alapján 2035-re az esti rendszerterhelés akár a 10 000 megawattot is meghaladhatja. A dinamikus növekedési pályán a téli csúcs meghaladhatja akár a 12 100 megawattot, a nyári esti csúcs pedig elérheti a 13 500 megawattot, de a napközbeni csúcsterhelés a forró napokon akár elérheti 14 100 megawattot. Magyarország jelenlegi rendszerterhelési csúcsa 8182 megawatt.

A MAVIR előrejelzése alapján 2030-re a hazai villamosenergia-igény 58-73 terawattórára növekedhet, ami jelentősen meghaladja a tavalyi és tavalyelőtti mintegy 45 terawattóra éves fogyasztási szintet. Ez alapján a következő években nem csupán több villamos energiára lesz szükség, hanem a rendszernek a jelenleginél lényegesen nagyobb pillanatnyi teljesítményigényt is ki kell tudnia szolgálni a nap minden időszakában, télen-nyáron, éjjel-nappal.

Jelentős importot váltana ki a Paks II.

Az Atombiztos szerint a tanulmány legfontosabb üzenete az importfüggőség kérdése. A piaci szimuláció szerint 2030-ban még több új gázerőmű megépülése esetén is fennmarad az ország importigénye. A MAVIR számításaiban a fordulópontot a Paks II. belépése jelenti.

• A mérsékeltebb növekedési pályán 2035-ben, amikor a Paks II. már működnie kell, az ország exportőrré válhat, mivel az energiamix több mint felét az atomenergia adná.
• A dinamikusabb forgatókönyv azonban kijózanító képet vázol fel: még a Paks II. Atomerőmű üzembe állása mellett is 8 százalékos importszaldó jelenik meg, vagyis Magyarország éves szinten továbbra is nettó villamosenergia-importőr marad a Paks II-vel is.

Eszerint, hogy amennyiben a kormány úgy döntene, hogy a Paks II. Atomerőművet nem építi meg, ezt a mennyiséget itthon csak fosszilis forrásból – gázerőművekkel lehetne megtermelni.  A rendszerirányító modelljei szerint Paks II. 2035 utáni csúszása esetén az ország jelentős importra szorulna, miközben az atomenergia részaránya drasztikusan visszaesne és a gázerőművek szerepe nőne, ami végső soron szintén importnövelő tényező és kitettséget jelent.

Összességében a MAVIR nem azt modellezi, hogy szükség van-e Paks II.-re, hanem azt mutatja meg, hogy az új atomerőmű nélkül Magyarország importkitettsége nagy mértékben nőne, és a fő kérdés, hogy a hiányzó 2400 megawatt teljesítményt ki és milyen áron tudná biztosítani. Úgy véli, hogy a kieső atomerőművi kapacitást sem a naperőművek, sem a szélerőművek nem képesek önmagukban garantáltan és ésszerűen helyettesíteni, ezért a hiányt vagy új fosszilis erőművekkel, vagy növekvő importtal kellene pótolni.

Megmutatták Kapitány Istvánnak, mit keressen Paks II. átvilágításakor: gondolni sem mertünk erre – erre bukkanhat a miniszter

Nem az eredeti ütemezésben és körülmények között épül a két új paksi blokk. Már önmagában ezért, de a beruházás súlya miatt is napirenden van a projekt felülvizsgálata. Hatalmas szerencséje van azonban az e munkára készülő, energiáért is felelős Kapitány István miniszternek, mert a keze alá dolgozott az Energiaklub Szakpolitikai Intézet.

Elküldte az energiáért is felelős miniszternek az Energiaklub, mire keressen választ a két új paksi blokk építésének átvilágításakor. A tanácsadó jelezte, hogy nem kívánja előre meghatározni az átvilágítás eredményét.