A költségvetést is át kell írni a Mol-vásárlás miatt

 E szerint a büdzsé ez évi kiadási előirányzata 489,5 milliárd forinttal, 14 337,2 milliárdra, a hiány pedig 1184,3 milliárd forintra nő. A részesedésvásárlás az államháztartási törvény szabályai szerint növeli a költségvetési hiányt, de az unió statisztikai módszertana alapján nem rontja a maastrichti hiánymutatót.

Közben a párizsi Le Monde az ügyletet elemző cikkében arról írt, hogy a hivatalos cáfolat ellenére mégis születhetett titkos záradék a Szurgut Mol-pakettjének visszavásárlásáról szóló megállapodás mellett. A lap szerint a magyar fél az oroszoknak beígért egy jövőbeni jelentős szerződést a magyar piacon, mégpedig vagy a budapesti metrót, vagy pedig a paksi atomerőmű bővítését.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint az Országgyűlés július 15-ig hagyhatja jóvá a Mol-részvények visszavásárlását. Fellegi Tamás tárcavezető korábbi bejelentésének megfelelően a képviselők teljes egészében megismerhetik a visszavásárlásról szóló szerződést. A kormány döntése alapján a kijelölt vevő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz. A kormány az országgyűlési határozati javaslat elfogadása esetén a megtett intézkedésekről és a szerződés teljesüléséről az idei év végéig jelentést készít.

Orbán Viktor miniszterelnök május 24-én jelentette be, hogy „Magyarország visszaszerezte a 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól”. A magyar állam 1,88 milliárd euróért vásárolta meg az orosz energetikai cégtől, a Szurgutnyeftyegaztól a Mol-részvényeket. Az állam a korábban felvett IMF-hitelből finanszírozza a pakett megvásárlását, a tranzakciót augusztus 31-ig kell lebonyolítani.

A tranzakció részeként a 2005 májusában kötött, ötéves futamidejű és egy plusz egy évvel meghoszszabbítható 700 millió eurós hitel törlését tervezi a Mol.

A tranzakció részeként a 2005 májusában kötött, ötéves futamidejű és egy plusz egy évvel meghoszszabbítható 700 millió eurós hitel törlését tervezi a Mol. -->