Csúcstechnológiával hatékonyabb a gyógyítás

Annak kapcsán beszélgettünk, hogy Magyarországon az egészségügy átalakítás előtt áll. S mint mondja: az ország európai átlagnál alacsonyabb egészségügyi költségvetése miatt is az átalakítás fő üzenetének annak kell lenni, hogy ezt az összeget hatékonyan használják föl, így nem mindegy, milyen a kiadások struktúrája, s hogy melyik területre helyeződik a hangsúly.

Egyetért azokkal a szakemberekkel, akik szerint meg kellene határozni azt az egészségügyi ellátási csomagot, amely a társadalombiztosítási járulék fejében jár a betegeknek. Ha ez meglenne, mindenki tudná, milyen szolgáltatás megy állami pénzből, és aki annál többet akar vagy gyorsabban szeretne hozzájutni, akkor fizetne érte. Ez esetben számos magánklinika jöhetne létre, amelyek így mentesítenék a közintézményeket is.

A jelenlegi gyakorlat az, hogy a betegeket beutalják a közbiztosító által finanszírozott klinikákra, kórházakba, s azok kénytelenek ellátni őket a legmagasabb műszaki színvonalon akkor is, ha elfogyott a biztosító által engedélyezett keret – vagy tovább növelik a várólistákat. A jelenlegi szabályozás rendkívül nehezen, túlzott adminisztrációval teszi csak lehetővé, hogy ahol lenne kapacitás, magánbetegeket fogadjanak, pedig a pénz az intézmény bevételét növelné. Ez esetben a berendezéseket jobban kihasználhatnák, s az sem mellékes, hogy a bevételekből hamarabb szerezhetnének be magasabb színvonalú orvosi eszközöket.

Jelenleg az egészségügyi kassza 64 százalékát a gyógyszerek támogatására fordítják, 36 százalék pedig az egyéb kiadásokra megy el. Ez figyelmeztető jel, hiszen költséghatékonyabb lenne a betegségek megelőzése, illetve a diagnózis minél pontosabb meghatározása a korszerű technológiák alkalmazásával. Felmérések szerint ez utóbbiak fejlesztésére egyébként tavaly mindössze 25 millió euró jutott, az is döntően az EU-alapok támogatásával megvalósult beruházások révén. Annál hatékonyabb ugyanis az egészségügyi ellátás, minél pontosabb a diagnosztika. Nem véletlenül került előtérbe a fejlett világban a személyre szabott terápia – állítja Erőss György, a cég orvosi üzletágának igazgatója. Ezért az orvostechnikai beruházások jelentős befektetést jelentenek a hatékonyabb és fenntarthatóbb egészségügyi ellátásba.

Napjainkban az látható, hogy a magyar egészségpolitika néhány területre, a legtöbb megbetegedést felmutató onkológiára, kardiológiára koncentrál. S látszik az is, hogy az egészségbiztosító gyógyszerköltségvetését jelentősen csökkentik. Az viszont nem látszik, hogy befektetések történnének annak érdekében, hogy a rendszer hatékonyabb legyen. Az ágazatból történő elvonásoktól az egészségügy struktúrája nem lesz automatikusan jobb, sem európaibb, sem minőségi – állítja Benedikt Laux. Viszont tény, hogy a gyógyszerkassza tervezett megkurtítása kihat a többi területre, vélhetően csökken a betegségek időbeni felismerésének a lehetősége is. Márpedig ha a megelőzésre és a diagnosztikára nem fordítunk elég erőforrást, több lesz a megbetegedés, illetve a későn felismert betegségek kezelésére még több gyógyszerre lesz szükség.

Annak ellenére, hogy az ország jól ellátott a legkorszerűbb diagnosztikai csúcskészülékekkel, azok átlagéletkora és az adott lakosságszámra vetített darabszáma is az európai átlag alatt van, s ebbe beletartoznak az újonnan csatlakozott országok is. Ahol működik a csúcstechnológia, sokkal jobb a gyógyítás hatékonysága. Példaként említhető a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központja, a kaposvári diagnosztikai központ vagy a Debreceni Egyetem, ahol világszínvonalú a diagnosztika.

Kérdésünkre, hogy milyen segítséget tudnak adni a világszínvonalú orvostechnológiai cégek beszállítói a válságból éppen csak kilábaló országnak, az ügyvezető igazgató azt válaszolta: megosztják a más országokban szerzett tapasztalatokat, például a megfelelő betegutak tervezését a kórházakon belül és az intézmények között, mindez gyorsabbá, a beteg számára elviselhetőbbé teszi az egészségügyi ellátást. Segítenek a tudásközpontok létrehozásában, ahol a kutatás a legmagasabb szinten folyhat. „Nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani halat fogni az embereket” – idézte a bibliai mondást. A Philips a saját költségén folyamatosan fejleszt egy-egy adott orvosi berendezést, hogy az azzal dolgozó orvoscsapat magas színvonalú munkát végezhessen, és részt vehessen a különféle nemzetközi kutatásokban.

Erőss György szerint változtatásra szorul a magyarországi tendereztetés is. Gyakorlat ugyanis azok ismételt kiírása, így a cégeknek újra és újra össze kell állítani dokumentációt, elkészíttetni a különböző igazolásokat, bizonylatokat, ez jelentős költséget jelent számukra. Előfordul, hogy csak háromszori nekifutásra sikerül lebonyolítani, ez pedig akár milliós nagyságrendű fölösleges kiadást is jelenthet.

Magyarországon jelentős, 29 milliárd euró összegű uniós forrást szántak az orvostechnikai eszközök fejlesztésére a 2007–13 közötti időszakban. Ám ez év májusában ennek csupán az 51 százalékára van aláírt megállapodás, és csak 16 százalékra fizették ki a pályázati pénzt. Az egészségügyi beruházások ezen belül még rosszabbul állnak. Példaként említette az ügyvezető igazgató, hogy Csehországban ez az arány 23 százalék. Ennek következménye, hogy náluk a 10 millió lakosra jutó diagnosztikai eszközpark két-háromszorosa a magyarénak. Tehát az EU-alapok elköltésénél is tapasztalható a tenderfolyamatokra érvényes késlekedés. Pedig iszonyatosan szoros az uniós források elköltésének határideje.

Az elmúlt pár évben nem mindig volt megfelelő a kistérségi beruházások stratégiája, az a jelenlegi egészségügyi tervekkel teljesen ellentétes volt. Tehát az EU-források adta lehetőségekhez képest keveset költöttünk el, ráadásul azt sem a legjobban – mondja. A beszállítói kör szívesen hozzájárulna egy olyan stratégia kialakításához, amellyel olyan projektek jöhetnének létre, amelyek elősegítik a gyógyítás hatékonyságát, az EU-pénzek minél jobb elköltését. Jelenleg azt látjuk, hogy megjelennek a pályázatok, de sokszor elégtelen mögöttük az egyeztetés.

Pedig az ágazat háttéripara megfontolandó javaslatokkal állhatna elő, nem biztos ugyanis, hogy egy-egy berendezés oda, úgy és akkor kell, ahogy azt tervezték. A presztízsberuházások helyett a szükségleteknek megfelelő és a finanszírozás szempontjából megengedhető fejlesztések kellenének – állítja Benedikt Laux. Úgy látja: a cégnek mára sikerült kilépni a hagyományos beszállító szerepéből hazánkban is, az országnak már megvan az elismertsége a cégcsoporton belül.