BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ideje befektetni a csontritkulás ellátásába

Ha egy gazdasági problémáról tartósan beszélnek, abban olyan okok rejlenek, amelyeket előbb-utóbb érdemes befektetési célból is megvizsgálni – mondják az üzletemberek. A csontritkulással (oszteoporózis) éppen ez a helyzet. Minthogy népbetegségről van szó, a befektetőket elsősorban az állam és az egészségbiztosító oldalán kell keresni, bár itt más gazdasági szereplők is találhatnak helyet.

A csontritkulás a magyar lakosság tizedét érintő betegség, amelynél nem kell súlyos balesetnek bekövetkeznie a töréshez, mindennapos, kis sérülések is azzal járhatnak. Hazánkban közel százezer ilyen törés fordul elő évente, zömmel olyan emberekkel történik, akik mit sem tudtak addig a csontritkulásukról. Az elmúlt évben az OEP minden beavatkozás közül a csípőtáji törés műtétjeire költötte a legtöbbet, 14 milliárd forintot! Ráadásul a törésgyógyítás hosszú folyamat, korántsem mindig tér vissza a sérülés előtti egészségi állapot. A csípőtáji törést szenvedettek negyede a baleset utáni évben különféle szövődményekben meghal, a betegek felére élethosszig tartó megnyomorodás vár, csak minden hatodik páciens nyeri vissza teljesen a mozgásképességét. Évente 12 ezer ilyen műtét és sok hónapos utókezelés zajlik, háromezer haláleset következik be, hétezren válnak mozgáskorlátozottá.

Országunkban körülbelül háromszázezer ember él közvetlen csonttörési kockázattal, közülük mintegy nyolcvanezren szenvedik el az említett százezer törést évente. E törések baleseti ellátása közel 20 milliárd forinttal terheli az egészségkasszát, a társadalom költségei e felett jelentkeznek. Ennél jóval kevesebbet, mintegy 8 milliárdot költünk a törékenységet okozó csontritkulás felismerésére és gyógyítására. Hazánkban alig 85 ezer csontritkulásban szenvedő részesül gyógykezelésben, a törések száma pedig évről évre nő. Az oszteoporózis nem gyógyítható, de hatásosan kezelhető betegség, megfelelő ellátással a csonttöréseknek legalább a fele elkerülhető.

Európában minden nyolcadik másodpercben történik egy csonttörés, és emiatt mindennap nyolcvan ember hal meg. Törésfajtától függően az életminőség 20–35 százalékkal romlik. Az európai kimutatások szerint a betegségek közül az elvesztett minőségi életévek tekintetében a tüdőrák áll az első helyen, amit a csontritkulás követ, megelőzve 15 különböző rákféleség életminőséget rontó hatását. (Egy új hazai kutatás alapján az oszteoporózis okozta életminőség-romlás olyan mértékű, mint ami szövődményes cukorbetegségnél következik be.) Az EU országaiban a csontritkulás következményei miatt elköltött 30 milliárd (!) euró több, mint amennyibe a reumás ízületi gyulladás, a Parkinson-kór vagy a stroke ellátása kerül.

Az unióban több jelentős kezdeményezés indult el, legutóbb az Európai Parlament képviselői körében. Programok indulnak az öregkori népbetegségek megelőzése, felismerése, gyógyítása érdekében – és ezek sorába 2011-ben az oszteoporózis is bekerült. Az egészségügyi projektekhez társadalmi programok is társulnak, amelyek az ismeretek bővítését, a megelőzés és a gondozás intézményeinek a fejlesztését, a ma akadályt jelentő tényezők feltérképezését és leküzdését célozzák.

Mindez fontos, de a hazai gazdasági környezetben vajon jut-e erre erőforrás? Cikkünknek éppen ez a másik aktualitása. A nemzetközi orvostudomány jelentős előrelépést tett az oszteoporózis ellátása terén; van egy új találmány, amelyet a hazai szakemberek – Közép-Európa valamennyi országát megelőzve – nyomban hozzáférhetővé tettek a magyar orvosok és betegek számára. Ez egy új diagnosztikus eszköz, a FRAX, amelyet a WHO a világ minden országában bevezetni javasol. A FRAX a ma elérhető legmegbízhatóbb módszer a csonttörés valószínűségének a kiszámítására, mégpedig egyénre szabottan. Ezen a módon közel 50 százalékkal precízebben lehet a csonttörés közeli veszélyében élő betegeket azonosítani, mint eddig. A csontsűrűség mérése ugyanis nagyon jól kimutatja az oszteoporózist, de azt kevésbé pontosan jósolja meg, hogy várható-e hamarosan törés, mivel az más tényezőktől is függ. Emiatt a hazánkban csontritkulás ellen kezelt 85 ezer beteg többsége okkal részesül a csonttörés kockázatát csökkentő terápiában, viszont a kezeltek egy kisebb csoportjában – a kimutatott oszteoporózis ellenére – nem olyan nagy a közeli csonttörés veszélye. Ez azt jelenti, hogy az ilyen esetekben a költséges terápia kevésbé szükséges, azt nagyobb haszonnal kaphatnák más betegek.

Röviden összefoglalva, mai diagnosztikus módszereink jól kimutatják a csontritkulást, de nem állapítják meg elég pontosan a törések kockázatát. Ez pedig létkérdés, mert az oszteoporózis gyógyszerei legalább 50 százalékos törésprevenciót biztosítanak, sőt, a legújabbak ennél is sokkal többet. A XXI. században tehát az a fő kérdés, hogy melyik beteget kezeljük a csonttörések megelőzése érdekében. A FRAX ezen a téren óriási előrelépés.

A Széll Kálmán-terv a magyar egészségügynek is megszorításokat jósol a 2011-et követő években. Az oszteoporózis esetében azonban – a legújabb szakmai fejlődésnek köszönhetően – más lehetőség is kínálkozik a takarékosságra, mint az ellátás egyszerű szűkítése. Az orvosszakma kifejlesztette azt a diagnosztikus módszert, amellyel a korábbinál sokkal pontosabban lehet kezelésre kiválasztani a valóban rászorulókat, vagyis a kezelés ára a legtöbb hasznot ígéri. Takarékoskodhatunk tehát olyan módon is, hogy befektetünk az oszteoporózis ellátásába: elegendő az eddigi összeg, csak az új módszerrel a korábbinál hatékonyabban költsük el. Ezután már csak kis türelem kell, hogy egy-másfél év múlva a törésszámok valódi csökkenése megmutatkozzék. Ekkor kezd kamatozni az oszteoporózis felismerésébe és kezelésébe fektetett állami (társadalmi) tőke, mert a kevesebb csonttörés gyógyításához a mai 20 milliárdnál jóval kisebb ellátási költség kell. A megtakarítás mértékét kiváló egészségügyi közgazdászaink kiszámíthatják, de nem kétséges, hogy jóval többet takaríthatunk meg, mint amennyit a mostani ellátás 8 milliárdjának lefaragásával. Sőt, ha a jelenlegi kezelési ráfordítás tovább csökkenne, az a növekvő törésszámok műtéti ellátásában határozott ráfizetést okozna. Közvetett bizonyítékot nyújt erre az amerikai egészségügy döntése: egy költséghatékonysági tanulmány eredményeinek hatására a FRAX-ot bevezették az oszteoporózis ellátásába.

Mindez természetesen nem kizárólag gazdasági kérdés. Az új módszer alkalmazásának legfőbb nyertesei a betegek lesznek, s velük a család, a társadalom. A FRAX előnyeinek kihasználására pedig éppen a magyar uniós elnökség idején kínálkozik alkalom, mert a magyar oszteoporóziskutatás tudományos kongresszusára hazánkba látogat John Kanis professzor, az új diagnosztikus eszköz kidolgozója, aki az Oszteoporózis-világszervezet (IOF) elnökeként a hazai egészségügy vezetőit közvetlenül is tájékoztatja a FRAX értékeiről és az ezzel kapcsolatos uniós változásokról.

E lehetőség kihasználásához nem kell az eddiginél több pénz, hanem új szemlélet: amit költünk, azt befektetésként szükséges elköltenünk, és egy-két év múlva haszonként élvezhetjük a törésellátásban kibontakozó valódi megtakarítást. Benjamin Franklin tanácsát kell megszívlelnünk: egy uncia megelőzés többet ér, mint egyfontnyi gyógykezelés.


A szerző a MTA doktora, a Magyar Oszteoporózis Társaság elnöke

Mi okoz csonttörést?

- A csont ásványianyag-tartalmának csökkenése

- A csontszerkezet károsodása

- A csont anyagi minőségének romlása

- Elesés, erőbehatolás

- A csontszerkezet károsodása

- A csont anyagi minőségének romlása

- Elesés, erőbehatolás-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.