A The Moscow Times pénteki jelentése szerint a két fél között elakadtak a tárgyalások, mivel véleménykülönbségek támadtak a Kínának két útvonalon keresztül szállítandó orosz gáz áráról. Dmitrij Medvegyev megfogalmazása szerint stratégiai dokumentumról van szó, amelyet évtizedekre szánnak. Oroszország és Kína az energetikát kulcsfontosságú együttműködési területnek tartja, Hu elnök egyébként nem említette, hogy feszültség támadt volna az orosz partnerrel, míg Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes jelentős előrehaladásról beszélt.
Az Új-Kína hírügynökség jelentése szerint Kína és Oroszország vállalta, hogy 2020-ra a tavalyi 55,4 milliárd dollárról 200 milliárd dollárra növelik a kétoldalú volumenét, és ebben az energia terén történő együttműködés fontos szerepet játszik majd. A kínai hírügynökség szerint, noha nem írták alá a várt szerződést arról, hogy Oroszország évente 68 milliárd köbméter gázt szállít Kínának a következő 30 éven keresztül, Medvegyev jelezte, hogy a két fél dolgozik a vonatkozó szerződéseken, és ha a megállapodás létrejön, jelentős mértékben hozzájárul a kétoldalú kereskedelemhez.
Neil Beveridge és Oswald Clint, a Sanford C. Bernstein elemzői korábbi kommentárjukban leszögezték: ha a kínai fél az európai ügyfelekhez hasonlóan 350 dollárt fizet ezer köbméter gázért, akkor harminc év alatt 700 milliárd dollárt kasszírozhat Moszkva a kínai gázüzletből. Ez önmagában 2 százalékkal járul hozzá az orosz GDP-hez.
Emellett még az év vége előtt megkezdődhet a szállítás az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül. A több mint 1 200 kilométer hosszú vezeték elkerüli a hagyományos gázszállítási útvonalat, ezzel Ukrajnát is, így Kijev jelentős bevételtől eshet el, mivel nem részesül a gáztranzitdíjból. A Gazprom a múlt hónapban rekord bevételről számolt be, az Exxont és a Chevront is felülmúló eredményt a gázmonopólium a magas olajáraknak köszönheti, amelyek a hosszút távú európai szállítási szerződésekben a gázár alapját jelentik. Ezzel párhuzamosan a Gazprom fokozatosan emeli árait a hazai piacon is.
