Júliusra állhat helyre a piac
A legkevésbé rossz esetben is 10-15 milliárd forint lehet a magyar zöldségtermelők kára a németországi hasmenéses járvány kapcsán. Egyes zöldségfélék kereslete 70 százalékkal esett vissza.
Mára hívta össze az uniós agrárminisztereket Luxemburgba Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mint a Mezőgazdasági és Halászati Tanács soros elnöke annak érdekében, hogy elemezzék a németországi hasmenéses járványnak a zöldség- és gyümölcságazatra tett hatását. Bár kiderült, hogy a zöldségféléknek semmi közük nem volt a járványhoz, a kiesés Európa-szerte, így Magyarországon is nagymértékű. Még kérdéses, hogy milyen formában kártalanítják az uniós gazdákat, az azonban bizonyos, hogy valamiféle kompenzációra a magyar termelőknek is szükségük lesz.
Hazánkban az egyes zöldségféléknek, például az uborkának, a paprikának, a korai káposztának és a salátaféléknek a forgalomkiesése a 65-70 százalékot is elérte a botrány hatására. Ennyivel kevesebb fogyott az elmúlt két hétben, mint szokványos időszakokban. A járvány kapcsán csökkent kereslet nem csak a belső piacot vetette vissza. A magyar termelők jelentős exportcélpontja éppen a járványtól, így fogyasztói bizalmatlanságtól leginkább sújtott Németország, és fontos vevő volt Oroszország is. Azzal, hogy utóbbi még csütörtökön megtiltotta az Európai Unióból származó zöldségek importját, a magyar termelők egyik fontos piaca szűnt meg egy időre. A magyar zöldségkivitel 10-15 százaléka irányul Oroszországba. Ez egyébként még így is alacsonyabb az Európai Unió átlagánál, a teljes EU-s zöldségexport 28,7 százalékát vásárolja meg Oroszország.
„Álláspontunk szerint optimális esetben is négy-hat hetet vesz igénybe, hogy a jelenleg jelentős árufelesleggel és komoly keresleti problémákkal küzdő piac helyreálljon. Tehát ha minden jól megy, akkor is csak július elejére állhat vissza a szokásos szintre a kereskedelmi helyzet, a rendelések és a raktárkészletek akkorra stabilizálódnak” – nyilatkozott lapunknak Mártonffy Béla. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke hozzátette: „A magyar termelők kiesése ebben az esetben is 10-15 milliárd forintra rúghat, amelynek a harmadát a hajtatott zöldségek teszik ki. Rosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén ez a kár nagyobb összegű is lehet. A károk enyhítésére tehát jelentős eszközöket kell mozgósítani az Európai Unióban. Ezek közül elsőrendű lehet a tagállami hatáskörben közvetlenül juttatott támogatás, ezt kiegészítheti a közösségi szinten nyújtott árukivonási dotáció. Fontos, hogy az uniós kárenyhítő forrásokból a magyar termelők is kapjanak, hiszen jelentős károkat kellett elszenvedniük” – tette hozzá az elnök.
Mártonffy hangsúlyozta: mielőbb nagy erőfeszítéseket kellene fektetni az orosz féllel történő tárgyalásokba, hogy Oroszország, amilyen gyorsan csak lehet, oldja fel a zöldségimport-korlátozását. Ezt kiegészíthetné egy a teljes Európai Unióra kiterjedő, a fogyasztók bizalmának helyreállítását célzó promóciós kampány. Az uniós riasztási rendszer felülvizsgálata is indokolt, hogy még egyszer ne fordulhasson elő az, hogy hivatalos szervek ilyen rémhíreket bedobnak a médiába, és az ekkora károkat okoz az ágazatnak.
„Jelen pillanatban a termelők annyit tehetnek, hogy pontosan dokumentálják a kiesésüket. Ebben a falugazdász-hálózat nyújt számukra segítséget, amely felkészülten tud segíteni a hiteles és szabályszerű dokumentáció elkészítésében. A falugazdászoknak ezeknek az igényeknek a befogadása bizonyára többletmunkát jelent, de a támogatással kapcsolatos adminisztratív feladatokban jártasak. Tudomásul kell venni, hogy ezt a dokumentációs munkát a termelőknek most el kell végezni, hogy később segítséget lehessen igényelni” – hangsúlyozta Mártonffy.
Újabb melléfogás: nem a csíra a bűnös
Tegnap újabb „forró nyomról” bizonyosodott be, hogy mellékvágányra vihet, miután a múlt héten kiderült, hogy nem a spanyol uborka okozza a járványt. Ezúttal a növényi csíráról derült ki, hogy – legalábbis az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján – mégsem a járvány kórokozójának hordozója. Az alsó-szászországi tartományi hatóságok vasárnap este álltak elő azzal a feltételezéssel, hogy egy bienenbütteli bioker-tészeti üzem, illetve az ott termelt növényi csíra a felelős. Ilse Aigner fogyasztóvédelmi és mezőgazdasági miniszter hétfőn rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be: az eddigi laboratóriumi vizsgálatok nem igazolták, hogy a bienenbütteli üzemből származó növényi csírák baktériummal fertőzöttek lennének.
