Komoly gond az árak kilengése

Rendkívüli aszály sújtja Európa egyes tájait az idén, különösen Nyugat-Európa szenvedte meg az eső hiányát tavasszal. A legsúlyosabban érintett területek közt van Franciaország, Anglia és Wales, emellett – az Európai Bizottság közlése szerint – Belgium, Hollandia, Németország, Dánia és Ausztria, továbbá Magyarország is megszenvedte a szárazságot. Ezzel együtt is nálunk még mindig kevésbé drámai a helyzet, részint amiatt, mert a téli belvizes időszak miatt lecsökkent a búza vetésterülete, míg a kukoricáé nőtt. S mint ismert, a kukorica jobban viseli a szárazságot, így akár a magyar termelőket kedvező pozícióba is hozhatja az európai időjárás. Az árak alakulása azonban mindenütt kérdéses.

A több mint egy éve kirívóan magas gabonaárak kapcsán a takarmánytól függő állattenyésztők, illetve az élelmiszer-ipari felhasználók korábban abban reménykedtek, hogy az idei terméseredmények csökkentik majd az árakat. Bár katasztrofális készlethiánytól továbbra sem kell tartani, az árcsökkenés nem valószínű, továbbra is magas árakra kell berendezkedni.

Ezt erősíti meg a szakértő is, aki állítja, rendkívül nehéz az árakra vonatkozóan jóslatokba bocsátkozni, de annyit leszögezett: a piacra jelenleg a hektikusság jellemző, s ugyan nehéz megjósolni a továbbiakat, de valószínűleg marad a viszonylag magas árszint, ezen belül kisebb-nagyobb kilengésekkel. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára lapunknak mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy biztosan nem lesz számottevő árcsökkenés a gabonapiacon. Miként az is bizonyos, hogy az elmúlt napok esőzései nem képesek a száraz tavaszt ellensúlyozni Európában. S bár az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) legutóbbi termésbecslése 7 millió tonnával kevesebb búzát jósol uniós szinten, mint korábban, nem kell amiatt aggódni, hogy elfogynak a készletek. Ahogy tavaly, az idén is elegendő lesz a búza Európában – szögezte le.

Ami a magyarországi kilátások illeti: semmi ok a pánikra – húzta alá. Megnyugtatók a termés minőségére vonatkozó előrejelzések, s bár jelentősen csökkent a búza termésterülete, a kukoricáé és a napraforgóé nőtt, s ez ellensúlyozhatja az előbbit. Kukoricából 1,3 millió hektárról lehet az idén betakarítani, 8 millió, de ideális esetben akár 9 millió tonnányit.

Fazekas: Történtek érdemi lépések

Az európai agrárminiszterek tanácsa két alkalommal is tárgyalt a németországi hasmenéses járvány miatt az európai zöldségtermelőket ért veszteségekről, és politikai döntés született a kártalanításukról. Ez természetesen vonatkozik a magyar gazdálkodókra is – szögezte le tegnap Fazekas Sándor vidékfejlesztési mi-niszter Kunmadarason, ahol egy baromfitenyésztő telepet keresett fel. Ismeretes: Szanyi Tibor, az MSZP országos elnökségi tagja még szombaton a vidékfejlesztési miniszter távozásának szükségességét feszegette, mivel – megítélése szerint – nem látta el megfelelően a feladatát a járvány okozta helyzetben. Fazekas Sándor szerint azonban az EU és a magyar soros elnökség is gyorsan reagált az eseményekre.

1. A G20 csoport több elemből álló csomaggal igyekszik erősíteni a globális mezőgazdasági és élelmiszer-ipari rendszereket, hogy hosszabb távon is javuljon a termelékenység, a fenntarthatóság és az ágazatok ellenálló képessége. Az elemek között találhatók az innovációt, a k+f-et, a technológiai megújulást, az ágazatot közvetetten és közvetlenül érintő, a fejlődő világban végrehajtott befektetések növelését, valamint stratégiák kidolgozását célzó programpontok.

2. Négy elemből álló mezőgazdasági információs rendszer kialakítása, a meglévő mechanizmusokra építve. A négy elem az egyes országok vonatkozó adatainak pontos szolgáltatását, a nemzetközi szervezetek a főbb piacok folyamatos monitorozását, illetve az adatáramoltatással az élelmiszer-biztonság erősítését, a G20 egy a válság idején koordináló gyors reagálású fórum felállítását, s végül, de nem utolsósorban ugyancsak a nemzetközi szervezetek a korai figyelmeztető rendszer működését segítő háttérmunkát jelentené.

3. A határidős ügyletek és a tőzsdén kívüli piacok átláthatóságának a javítása, harmonizációs törekvések.

4. A G20 vállalja a nemzetközi fegyelem azonnali erősítését a kereskedelemkorlátozó intézkedések meghozatalában, illetve a kereskedelmet torzító hazai támogatási rendszerek területén is.

5. A G20 még erőteljesebben ösztönzi, hogy a világ országainak exportkorlátozásoktól és/vagy vámoktól mentesen lehessen beszerezni a segélyként szánt élelmiszereket.

6. A G20 országaiban megszüntetik a bioüzemanyag állami támogatását.

* FAO, IFAD, IMF, OECD, UNCTAD, WFP, Világbank, WTO, IFPRI, UN HLTF. Drágulás idehaza Habár némileg csökkent az agrárárak növekedésének az üteme, a szintje továbbra is az egekben van: áprilisban 45,2 százalékkal haladta meg a 2010. áprilisit.

A növényi termékek okolhatók a magas szintért, hiszen azok 59,1 százalékkal drágultak egy év alatt, miközben az élő állatok és állati termékek „csak” 19,9 százalékkal – tette közzé az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal.

Az év első négy hónapjának az agrártermékek termelőiár-szintje 45,0 százalékkal haladta meg a bázisét; ez a növényi termékek 62,6, az élő állatok és állati termékek 15,2 százalékos drágulásából állt össze.

A kilengés továbbra is jellemző, bár nem mondható jelentősnek: például a gabonafélék termelői ára a 2010 azonos időszakihoz viszonyítva 87,6 százalékkal emelkedett áprilisban, ugyanakkor – az aratás előtti hónapokra jellemző kis forgalom mellett – márciushoz képest kismértékben csökkent.-->