A 2001-ben eredetileg ötmilliárdosra tervezett Rác fürdő és szállodafejlesztés immár 9 milliárd forintra rúg, s több éves csúszás után továbbra sem tudni biztosan, mikor fog megnyitni. A beruházó Rác Nosztalgia Kft. többségi tulajdonosa szerint a BGYH miatt késik az átadás. Mikor lesz új fürdője Budapestnek?
A Rác Nosztalgia Kft-ben a BGYH-nak 25 százalékos tulajdonrésze lesz, ha a társaság teljesíti az apportkötelezettségét, ám úgy gondolom, hogy a fürdőtársaságot legalább 50 százalékos részesedés illetné meg a több ezer négyzetméteres földterületért és a Zsigmond-korabeli fürdőromokért. A beruházó szerint azonban akkor a BGYH-nak az elmúlt évek csúszásaiért és a kifizetetlen számlákért is felelősséget kell vállalnia. Ezt én nem tarthatom elfogadhatónak. Az alvállalkozók már felszámolási eljárást indítottak a társaság ellen, de ez úgy vélem, nem zárja ki a megnyitást.
Mikor tesznek pontot az ügy végére? Mert ha jól értem, akkor minden az Önök kezében van?
Nem teljesen. A magánberuházó 2,5 milliárd forint készpénzt vitt a fejlesztésbe, a többit a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozta. A probléma az, hogy ha meg is nyitna a fürdő, akkor még több évig sem tudna annyi bevételt hozni, amelyek fedeznék a hiteltörlesztést. Szóba került az is, hogy a bank kapjon tulajdonrészt mintegy 1,5 milliárd forint értékben, amellyel csökkenthető lenne a ám a bank ezt a megoldást csakis elvárt hozam garantálásával tudja elfogadni. Egy szezonalitástól erősen függő iparágban senki nem tud hozamot garantálni.
Ezért inkább meg se nyitják a fürdőt?
Nem szeretnék az előnytelen megállapodásokba bonyolódni, de a társaság lemondott a Rác fürdő tulajdonjogáról, s ingyenes földhasználati jogot adott a beruházónak az épület fennállásáig. Az ügyben rendőrségi vizsgálat is folyik.
Így, ha felszámolják a társaságot, akkor a BGYH nem bukja el az ingatlanokat, hiszen nem került be a vállalkozásba?
A mi célunk, hogy minél előbb vendégeket tudjon fogadni a fürdő, és a BGYH-nak az apportnak megfelelő pozíciója legyen az üzemeltető társaságban. Egyelőre nem tudom megmondani, mi lesz a tárgyalások kimenetele.
Mikor több mint fél évvel ezelőtt átvette a BGYH vezérigazgatói székét, első lépése az volt, hogy felszámolja a kiszervezett fürdőüzemeltetést. Akkor úgy számolt, havi szinten 40 millió forintot tud a társaság megtakarítani. Sikerült?
Az Opero Kft. egy 2009-ben kötött közbeszerzési pályázat alapján havi 127 millió forintért vállalta 8 fürdő és 4 strand üzemeltetését. Ezt 87 millió forintból ki lehet hozni, ha saját kézbe vesszük, és átszervezzük a működtetést. Tavaly az év első öt hónapjában a vállalat több mint 470 millió forint üzemi veszteséget termelt, mi idén hasonló 458 millió forintos veszteséggel kalkuláltunk. Ehhez képest 217 millió forint lett a mínusz, ami akárhogyan is nézzük 240 millió forint javulás tavalyhoz képest. Az Opero szerződése március 8-án szűnt meg. S mivel közbeszerzésen választott társaság volt, a BGYH kártérítést fizetett a társaságnak.
Mennyit?
Ha a szerződés érvényben marad, akkor 2014-ig havi 127 millió forintot kellett volna a BGYH-nak fizetnie. A kártérítés kevesebb volt, mint amennyit a társaság négy hónap alatt nyer, a megállapodás felmondásával. És a megállapodásból még 40 hónap volt hátra.
Minek köszönhető a megtakarítás?
Egyrészt nőtt a forgalom, másrészt kis mértékben emeltük a jegyek árát is. Nagyobb döntési jogkört és felelősséget adtunk a fürdővezetőknek, akik saját maguk dönthetnek az alkalmazottak számáról, azok béréről. A vezetők fizetése emellett függ a fürdő eredményességétől. Negyedévente kapnak értékelést, s minden hónapban 10-15 százalékkal jobb eredményt kell produkálniuk, mint előző év azonos időszakában. Ha érdekeltté tesszük a vezetőket az eredményesség elérésében, jobban megnézik, mire adnak ki, és kivel végeztetik el a munkát.
A korábbi vezetés sokat panaszkodott arra, hogy egyszerűen nem tudják felszámolni a zsebbe végzett beléptetést, szolgáltatást. Önök tettek-e, tesznek-e valamilyen lépéseket ennek a megakadályozására?
A jelenlegi „karórás”beléptető rendszer valamelyest segít kiszűrni ezt a dolgozói visszaélést. A rendszer azonban túlságosan drága volt, és rengeteg hibával működik, tehát sokkal többe került, mint amekkora hasznot hozott. Havonta több száz hibát jelentenek a dolgozóink. A megoldásról folynak tárgyalások a beléptető rendszert telepítő társasággal.
Elképzelhető, hogy az ő szerződésüket is felmondják?
Ezt nem mondtam. Ez a cég közbeszerzésen lett nyertes, s öt évre szól a szerződése.
Az Operó Kft.-é is.
Ez így van.
A korábbi vezetés szerint a BGYH azért sem tud nyereséget termelni, mert minden negyedik fürdővendég tb támogatással látogatja az intézményt, míg az árbevétel csak tíz százalékát teszik ki a tb-kifizetések. Hogyan alakul ez jelenleg?
Ez most is így van, sőt a tb-vel érkező vendégek száma több éves csökkenés után idén ismét emelkedik.
De akkor ezek a vendégek gyakorlatilag ráfizetést jelentenek a társaságnak.
Nem teljesen. Ők ugyanis nem jelentenek akkora plusz költséget a fürdőknek. Szükséges, hogy megőrizzük a gyógyfürdő jelleget, hiszen a gyógyítás a BGYH-nál egyfajta versenyelőny a többi fővárosi fürdőkomlexummal szemben. Tény azonban, hogy a kezelések alulfinanszírozottak.
Vannak-e esetleg elképzelések, kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy emeljék a támogatást a kezelésekre?
Jelenleg 2006-ban megállapított árak alapján fizeti a tb a kezeléseket. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség aláírt egy – a dotáció emelésről – szóló megállapodást az akkori kormánnyal, amelyet a gazdasági válság kirobbanásával semmissé nyilvánítottak. Ha azt az emelést sikerült volna érvényesíteni, akkor most nem hiányozna a tb támogatottak alulfinanszírozása miatt 600 millió forint a társaság költségvetéséből.
Beszéljünk a beruházási tervekről. Valahol olvastam, hogy élményfürdőt álmodott meg a Rudas fürdő mellé. Hova fér el azon a kis területen egy élményfürdő?
A Rudas fürdő mellett 6-7 éve üresen áll egy termálvíz palackozó üzem, amely – ahogy a Rudas fürdő épülete is – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában áll. Már kezdeményeztük, hogy a Fővárosi Önkormányzat azt a területet is hasznosíthassa, s már a kész tervek is elkészültek, hogy ha az Új Széchenyi Terv ehhez kapcsolódó pályázatai megnyílnak, akkor elindíthassuk a projektet, amelynek összköltsége a tervek szerint 1,5 milliárd forintot tesz ki.
Hasonló bővítést tervezünk a fürdőközönség számára kevésbé ismert Dandár fürdőben a IX. kerületben, és a Király fürdőben is. A Csepeli és Paskál Strandon pedig tervezzük, hogy a helyi önkormányzat bevonásával fedett uszodarészeket alakítunk ki, itt ugyanis egyébként is terveztek uszodát oktatási célra. Az említett önkormányzatok évente 100-100 millió forintot költenek iskolai úszásoktatásra.
Ezek nagyszerű látványelemek, mi a helyzet a műemléki fürdők gépészetével?
Idén a tavalyinál két-háromszor többet költöttünk felújításra, eddig 300 millió forintot költöttünk a fürdők korszerűsítésére. A beruházásoknak köszönhetően az idei szezonban minden strand meg tudott nyitni. De még van bőven tennivaló. Több helyen a gépészet rendkívül rossz állapotban van, ami egy esetleges csőtörés esetén komoly gondot okozhat. A Gellért fürdőben hamarosan kezdjük a körvezeték teljes felújítását.
A strandok tehát mindenütt megnyitottak. Tavaly borzasztó időjárás volt júniusban. Milyenek a kilátások idén, lassan már a júniusról is múlt időben beszélhetünk.
A strandok bevételének alakulását elsősorban az határozza meg, hogy hétvégén milyen az idő. Épp a napokban kaptam meg a kimutatást: tavaly június 13-án és 14-én mintegy 20-30 ezren látogattak el a BGYH fürdőibe és strandjaira. Idén ekkorra esett pünkösd, ám az időjárás kedvezőtlenül alakult, s napi 5-6 ezer látogatót regisztráltunk. Ez pénzben kb 80 millió forint bevételkiesést jelentett.
