Sikeres a hazai pneumococcus elleni védőoltás

Méltán lehetünk büszkék erre mindannyian, sosem feledve, hogy eredményeink a házi gyermekorvosok, háziorvosok, védőnők és a járványügyi szakemberek áldozatos munkáját dicsérik. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi háttér biztosítása a mindenkori kormányzat részéről a jövő nemzedék egészsége iránti elkötelezettség fontos bizonyítéka, hiszen minden fillér, amelyet a gyermekeink egészségére áldozunk, egyben a közös jövőnkbe való befektetés is.

A védőoltásokkal foglalkozó tudományág, a vakcinológia a fertőző betegségek, az immunológia, az epidemiológia, a mikrobiológia és az egészségügyi gazdaságtan határterületeiről építkező, igen gyorsan fejlődő új diszciplína. Eredményeinek köszönhetően ma már biztonságos, hatékony és igen jól tolerálható oltóanyagokkal dolgozhatunk, melyek a mindennapi gyakorlatba épülve gyermekek millióinak adnak esélyt egészségesebben felnőni, mint a szüleik. Megfelelően precíz adatok birtokában mód van matematikai modellezés segítségével megbecsülni egy-egy újabb védőoltás bevezetésének várható hozadékát, egészségnyereségét is.

A magyar vakcinációs rendbe a korábbi tíz fertőzés elleni mellé több mint két éve került be a pneumococcus elleni védőoltás is a családok számára térítésmentesen felajánlandó oltóanyagként. A döntés összhangban volt az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával (WHO position paper, 2007), mely minden európai ország számára javasolta a pneumococcus okozta fertőzés elleni oltás beillesztését az életkor szerinti vakcinációs rendbe. Állásfoglalásuk szerint e védőoltás bevezetésével a két éven aluli gyermekek bármilyen eredetű, kórházi ápolást igénylő tüdőgyulladásos eseteiben 39 százalékos csökkenés várható.

A pneumococcus gennykeltő baktérium, véráramfertőzést (orvosi szóhasználatban szepszist), gennyes agyhártya-, tüdő- és gennyes középfülgyulladást okozhat. Világszerte évente becsülhetően ötmillió öt éven aluli gyermek haláláért tehető felelőssé. Nem okoz járványokat, hanem alattomos módon van jelen a föld minden táján, gyakran légúti vírusfertőzésekhez, influenzához csatlakozva, így a legtöbb beteget az ősztől tavaszig tartó, ún. hurutos szezonban észlelik.

A pneumococcus okozta fertőzés elleni csecsemőkori védőoltásokat az országos program keretében 2008 novemberében kezdték alkalmazni a házi gyermekorvosok, háziorvosok. Csendes világszenzációnak mondható az a magas átoltottság, amelyet a program első hat hónapja hozott – a beoltható két éven aluliak több mint kétharmada (73 százalék) legalább egy oltást megkapott. Az azóta eltelt idő eredményei pedig kétséget kizáróan igazolják a védőoltás kedvező hatásait – látványos csökkenés tapasztalható a regisztrált pneumococcus okozta agyhártyagyulladások számában, kiemelten a legsúlyosabban érintett, egy éven aluli korcsoportban.

A pneumococcus elleni védőoltási programmal egy időben indított országos pneumococcus surveillance (Országos Epidemiológiai Központ, mikrobiológia) keretén belül minden mikrobiológiai laboratóriumban kitenyésztett pneumococcus baktérium tipizálása is megtörténhet annak érdekében, hogy a program eredményességét, hatásait pontosan követni lehessen. A surveillance eddigi adatai igazolják a vakcinációs projekt várható eredményeit – kezdete óta lényegesen kevesebb baktériumtörzset küldenek be, vagyis azóta kevesebb invazív pneumococcus okozta betegség adódott, mint a megelőző időszakban.

A WHO ajánlásában szereplő, a két éven aluli gyermekek tüdőgyulladás miatti kórházi ápolásában várható 39 százalékos csökkenés hazai „minivizsgálatára” egy lelkes orvostanhallgató, Varga Gabriella vállalkozott. A Semmelweis Egyetem II. Számú Belgyógyászati Klinika infektológiai tanszéki csoportjának docenseként a nálam szakdolgozatát író orvostanhallgató választotta ezt a témát dolgozata tárgyául. Mivel orvostanhallgatóként országos vizsgálódásra nem volt lehetősége, úgy döntöttünk, egy nagy forgalmú, adott felvevői területű gyermekkórház adatait dolgozzuk fel. A Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Kórháza vezetőivel előzetesen egyeztetve engedélyt kaptunk arra, hogy a hallgató adatgyűjtést végezzen. Vizsgálódása célja az volt, vajon hozott-e kimutatható változást a Heim Pál Kórház betegforgalmában a kétévesnél fiatalabbak tüdőgyulladás miatti ápolásában a Magyarországon közel fél év alatt elért 73 százalékos átoltottság a pneumococcus vakcinával vagy sem.

A Heim Pál Kórház csecsemő- és gyermekgyógyászat szempontjából 864 980 gyermeket lát el Budapestről és környékéről. A felmérés során két téli szezon, a pneumococcus elleni védőoltás bevezetését megelőző téli időszak (2007. október 1-jétől 2008. április 30-ig), illetve egy a védőoltás bevezetését követő téli időszak (2009. október 1-jétől 2010. április 30-ig) adatait vetettük össze. Kizárólag olyan eseteket vettünk be az értékelésbe, ahol a beteg távozási diagnózisát radiológiai vizsgálat (mellkasröntgen) is megerősítette. A felmérés a referencia-időszakhoz képest az esetek 42,3 százalékos csökkenését mutatta, ez pontosan megfelel a WHO pozíciós levelében előrevetített eredménynek, miszerint a vakcina bevezetését követően várhatóan 39 százalékkal csökken a tüdőgyulladás miatt kórházban ápolt két éven aluli gyermekek száma.

Adatokat gyűjtünk arról, hogy a „minivizsgálat” eredményeit a kórházakban ápolt, kétévesnél fiatalabb gyermekek esetében országosan is igazolni lehet-e. A kezdeti eredmények biztatók, ez mindnyájunkat arra sarkall, hogy folytassuk a védőoltási programot, és azt kiterjesszük minden csecsemőre.

A szerző az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója

A fertőzöttek harmada életét vesztette

Magyarországon a pneumococcus okozta agyhártyagyulladásokról 2000 óta van hivatalos adatgyűjtés. Az utóbbi nyolc évben (2001–08 között, www.oek.hu) például 505 esetet regisztráltak, az érintettek harmada nem élte túl a betegséget. A véráramfertőzéssel járó, ún. invazív pneumococcus betegség hazánkban is hasonló gyakoriságú, mint a többi szomszédos európai országban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pneumococcus fertőzés okozta tüdőgyulladás az idegrendszeri, illetve a véráramfertőzéseknél körülbelül százszor gyakoribb, továbbá minden tüdőgyulladásra mintegy száz gennyes középfülgyulladás előfordulása becsülhető, bár utóbbi két betegségről hivatalos adatgyűjtés még sok országban nincs.