Szűkülhet a magyarországi földpiac

Árcsökkenést is hozhat a következő években a magyar termőföldpiacon, ha a kormány – miként a jelenlegi tervekben szerepel – a hazai pénzügyi befektetőket is kizárja a földvásárlásokból. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az év második felében készül el az új földtörvényi koncepcióval, addig az a hatályos jogszabály is módosulhat, hogy a családi gazdaságoknak lehessen juttatni a lejárt haszonbérletű állami földeket.

Hátrányos lenne a hazai földpiac számára, ha a jelenleginél is szigorúbb feltételek lépnének életbe – állítja Nagy Ferenc, a földpiaci adásvételekben piacvezető szerepet betöltő Tiszacash Zrt. elnök-vezérigazgatója. A kabinet új földügyi szabályozást kíván a parlament elé terjeszteni, amely elsősorban arra irányulna, hogy a külföldiek mellett a spekulánsoknak nevezett hazai pénzügyi befektetők azután is ki legyenek zárva, ha az uniós állampolgárok földvételét tiltó magyar moratórium 2014-ben lejár.

Ma jó értelemben véve mindenki spekulánsnak számít a hazai földpiacon – állapította meg Szathmáry Katalin, a foldbroker.hu elemzője. Nincs ugyanis olyan vásárló, akinek a fejében ne fordulna meg, hogy a jelenlegi árak uniós összehasonlításban alacsonyak, így további árnövekedés következhet be. Erre számítanak a korábban kárpótlási és részarányföldeket kapott kistulajdonosok, a birtokot növelő nagyobb gazdálkodók és a pénzügyi befektetők is.

Az eddigi kormányzati nyilatkozatok szerint egy új földtörvényi koncepció tervezett megalkotásával átfogó adminisztratív vásárlási korlátozások lépnének életbe, amelyek nemcsak a külföldiek, hanem a hazai befektetők földpiaci kizárására is irányulnának, és csak a kisebb termelőket, a fiatal gazdákat és a családi gazdálkodókat részesítenék előnyben. Ez esetben viszont – állapította meg Szathmáry Katalin – minden befektető „gazdálkodóvá válna”, mivel – ahogy ezt ma is sokan teszik az adózási kedvezmények miatt – őstermelői igazolványt váltanának ki. Ráadásul a befektetők vásárlásait a szakképzettség megkövetelésével sem lehetne korlátozni, mert a jelenlegi gazdálkodók 77 százalékának nincs mezőgazdasági végzettsége.

Az elemző ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy a kormány az új földtörvényi szabályozás kidolgozását a közeljövőben nem tűzi napirendre, mivel politikai szempontból ezzel a következő választások előtt érdemesebb előállnia. A halasztás mellett szól az is, hogy a külföldiek földvásárlásait tiltó, meghosszabbított hazai moratórium is 2014. május elsején jár le. Addig a kormány arra törekszik, hogy a mai földtörvény kisebb módosításaival a fiatal gazdákat és a családi gazdálkodókat a földpiacon az eddigieknél jobb helyzetbe hozza.

Ez utóbbi előrejelzést látszanak alátámasztani Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pénteki bejelentései is. Közlése szerint eddig mintegy 65 ezer hektár föld művelésben tartásáról kötött hasznosítási szerződést a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Fazekas Sándor hozzátette: a birtokpolitikai irányelveknek megfelelően az NFA döntéseinek meghozatalakor főként a kis- és közepes gazdálkodóknak igyekeztek lehetőséget teremteni. Jelezte azt is, hogy az NFA a jogszabályoknak megfelelően nem tett különbséget bel- és külföldiek között.

Az állami földvagyon kétmillió hektár, ebből mintegy 200 ezer hektár a rendezetlen tulajdonú terület. Utóbbinak mintegy harmadát adta mostanáig szerződésekkel hasznosításra ideiglenesen bérbe az NFA. Fazekas Sándor jelezte: a februárban kezdődött munka várhatóan augusztus–szeptemberben fejeződik be. Az ideiglenes szerződések október 31-én lejárnak, ezt követően pályázat útján lehet a további hasznosításra jogot szerezni.

A miniszter felhívta a figyelmet: a megbízási szerződések nem helyettesítik az október 31. után megkötött haszonbérleti szerződéseket, a mostani szerződések semmiféle előjogot nem adnak a használónak a későbbi pályáztatásnál. H. L.–MTI

Hitelprogram kellene

Nagy Ferenc szerint a földpiaci visszaesést az állam azzal előzhetné meg, ha a bankokkal közösen valamenynyi hazai magánszemély számára földvásárlási hitelprogramot dolgozna ki, a VM-hez tartozó nemzeti földalap aktívan élne elővásárlási jogával, és a pénzügyi befektetők is földvételi lehetőséget kapnának. A Tiszacash tapasztalatai azt mutatják, hogy a nem mezőgazdaságból élő hazai földvásárlók nem tekinthetők spekulánsoknak, mert 80 százalékban öngondoskodásból – nyugdíj-előtakarékosságként vagy gyermekeiknek – vesznek területeket. A fennmaradó vásárlók zöme is hosszú távú, biztonságos befektetésként vagy birtok-összevonási céllal fordul a termőföldpiac felé.