Az atipikus még nem tipikus

Éppen tíz éve van módjuk arra a cégeknek, hogy bizonyos feladatok elvégzéséhez saját csapatukat bérelt munkaerővel bővítsék. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) ebből az alkalomból készített felméréséből kiderül: meglehetősen szűk ma még ez a piac Magyarországon, hiszen az összes foglalkoztatotthoz képest mindössze 2,7 százalékot tett ki a válság előtt a bérelt munkások száma. Míg a 100 százalékban külföldi tulajdonú vállalatok több mint 30 százaléka alkalmazott kölcsönzött dolgozót, addig a tisztán magyar cégek közül kevesebb mint 5 százalék. Tavaly összesen 608 társaság végzett Magyarországon ilyen tevékenységet. Túlnyomó többségük – 539 cég – magyar tulajdonú vállalkozás, mellettük 59 külföldi és 10 offshore vállalat működik. A társaságok nettó árbevétele 2009-ben 145,3 milliárd forint volt.

Összességében a bérmunkapiac ma Magyarországon legalább 250 ezer emberre hat ki közvetlenül foglalkoztatottként, és legalább ennek a háromszorosát érinti közvetve. A bérelt létszám több mint kétharmadát a hazai cégek adják, és mintegy harmadát a külföldi érdekeltségű szolgáltatók.

„Optimális esetben, a munkaerő-kölcsönzés preferálása esetén a foglalkoztatás a magyar bérmunkapiacon több tízezer fővel nőhet éves viszonylatban” – állítja Varga Péter, az MMOSZ elnöke. Szerinte ez tartós fellendülést jelenthetne a hazai vállalatok versenyképessége szempontjából, s a GDP növekedéséhez is hozzájárulhat.

A szövetség felmérése arra is rávilágít: a munkaerő-kölcsönző cégek szeretnék elérni adminisztrációs terheik csökkentését, továbbá a rehabilitációs hozzájárulás ez év január elsejétől rájuk is kivetett fizetési kötelezettségének a visszavonását. Ezt a terhet azért tartják különösen méltánytalannak, mert kölcsönbe adóként nem tudnak a foglalkoztatásról dönteni, arra nincs ráhatásuk, hiszen a kölcsönbe vevő joga eldönteni, kit és mennyi ideig kíván foglalkoztatni. Nem „kényszeríthetik” tehát a kölcsönbe vevőket a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.

Bérelt munkaerő alkalmazása egyébként elsősorban a fizikai munkakörökben bevett gyakorlat, arányuk az összes kölcsönzött dolgozó körében majdnem 70 százalék – mutat rá az MMOSZ. Némiképp eltér ettől a Foglalkoztatási Hivatal (FH) adata, mely szerint a 80 százalékot is meghaladja az arányuk. A többiek szellemi munkakörökben dolgoznak. Nagy felvevőpiacnak számítanak a service és call centerek, de felsőfokú végzettséget igénylő és magasan kvalifikált állásokban is alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát, különösen a gyártás, a kereskedelem és a logisztika területén.

Előfordul az is, hogy külföldre irányítják a bérbe adott dolgozókat. Az FH adatai szerint e forma keretében tavaly kilenc országba mentek dolgozni, összesen 235-en. A legtöbben Franciaországot választották, de Dánia is említésre méltó ebből a szempontból. Zömmel az iparban és az építőiparban dolgoztak, de többen jutottak munkához az agráriumban is. Együttesen közel 18 ezer – egy főre vetítve pedig 75 – napig foglalkoztatták a bérelt dolgozókat a külföldi munkaadók. B. J.

A szövetség szerint az atipikus foglalkoztatási formák – különösen a munkaerő-kölcsönzés – segíthetik a szakképzett 45 év feletti munkavállalók viszszatérését a munkaerőpiacra, lehetőséget nyújthatnak a pályakezdők munkába állítására.

A szövetség szerint az atipikus foglalkoztatási formák – különösen a munkaerő-kölcsönzés – segíthetik a szakképzett 45 év feletti munkavállalók viszszatérését a munkaerőpiacra, lehetőséget nyújthatnak a pályakezdők munkába állítására.-->