Töredékükben teljesültek a nagy ígéretek, amelyek arról szóltak pár hónapja, hogyan rendezik júliusra a BKV helyzetét. Úgy tudjuk, a cég kilencmilliárd forintra vár még az állami segítségből. Az Alstom milliárdjai segíthetnének – ha ezt az összeget nem lenne kötelező a metróra tartalékolni.
Csupán egyeztet az állam a fővárossal, pénz a közlekedésre április óta nem érkezett – erősítette meg a BKV a Világgazdaság értesülését. A vita tárgya az, hogyan ütemezzék át a korábban megígért támogatás folyósítását, ami arra utal, lehet, nem egy összegben és nem is a közeli jövőben kapná meg a cég a hátramaradt milliárdokat. A BKV arról tájékoztatta lapunkat, hogy 25 milliárd forint működési, ezenkívül pedig 4 milliárd beruházási többlettámogatással számolnak. Ennek egy részét fedezi a fővárostól kapott dotáció, de az állam segítsége nélkül bajban lehet a közlekedési társaság.
Budapest és az állam egymásra vár. Még márciusban jelentették be, hogy júliusban az állam átvállalhatja a közlekedési cég mintegy 77 milliárdos adósságát, addig pedig 19 milliárdos gyorssegélyt adhat, cserébe pedig több fővárosi területet megkap az önkormányzattól. Bár itt a július, az adósságátvállalás még csak a tervek közt került szóba, a 19 milliárdból tízet kapott meg a cég, a területek átadásának tervét pedig személyesen Tarlós István vette le a közgyűlés napirendjéről.
A főpolgármestert minden bizonnyal nem a három ellenzéki frakció tiltakozása hatotta meg, amikor a június 22-i ülés elején megkurtította a napirendet ezzel a javaslattal. A háttérben információink szerint az áll, hogy az állam változatlanul nem utalta át a fővárosnak a szinte napra pontosan négy hónapja megígért támogatás második részletét. Már az első tízmilliárdot is néhány nap csúszással kapta meg április elején az önkormányzat, majd tőlük a BKV, a hátramaradt 9 milliárdra pedig azóta is várni kell. A főváros egyébiránt az Operettszínház és a Műcsarnok mögötti területet, a Trafó Kortárs Művészetek Házát, az 56-osok terét és a Városliget néhány részét adta volna át. Nagyobb viták indultak meg arról, ezek a területek megérnek-e 19 milliárd forintot, jó üzletet csinált-e Budapest – most ezek a kérdések ideiglenesen lekerültek a napirendről.
Annál égetőbbé válik a kérdés, miből finanszírozzák a BKV működését, ha az állami támogatásra nem számíthatnak. A közlekedési társaság hiánya ebben az évben 30 milliárdos. Igaz, az állam nem ezt, hanem az adósságot vállalná át. A főváros az idén már 11 milliárdot adott a BKV-nak. A városi költségvetés szerint ez legfeljebb további tízmilliárddal növelhető, ha szükség van rá. Budapest mostani anyagi helyzetében azonban ez külső segítség nélkül nehezen lehet megoldható.
Az ellenben továbbra sem elképzelhetetlen, hogy júliusban átvegye az állam a cég adósságállományát, bár most már igen feszített tempójú tárgyalásokra lehet szükség ahhoz, hogy tartsák a márciusi ígéretet. Erre azonban, úgy tűnik, megvan a forrás: kormányzati körökben nemegyszer elhangzott, hogy a magán-nyugdíjpénztári áttereléséből befolyó bevétel egy részét olyan célokra költenék el szinte azonnal, mint a MÁV és a BKV adósságának rendezése.
A BKV-t féltők akár gyanakodhatnának is, miután a határidőhöz közeledve a kabinet részéről megszólalók egyre inkább csak a MÁV megsegítését emlegetik. Ez persze önmagában még nem jelent semmit, a budapesti tömegközlekedés is maradhat a támogatotti listán.
A korábbi tervek között szerepelt az is, hogy az állam 50 százalékos tulajdonrészt kapna a Budapesti Közlekedési Központban. Erről az ígéretről azonban már kezdetben is tudni lehetett, hogy csak hosszabb idő után válhat valóra. Tarlós István akkor úgy fogalmazott, 2012-ben lehet aktuális a kérdés.
Nem segít az Alstom pénze
Már a BKV-nál van az a 30 milliárd forintos bankgarancia, amelyet a bírósági döntés után az Alstom metrókocsi-építő cég utalt át a társaságnak. Ezt azonban nem lehet a cég adósságának a csökkentésére fordítani, külön a metróra tették félre, arra az esetre készülve, ha nem lennének sikeresek a főváros és az Alstom közti tárgyalások.A város és a cég vitája akár napokon belül véget is érhet, Tarlós elmondása szerint legalábbis már csak kevés pont van, amelyben nem született megegyezés. Ha megállapodnak, a 2-es metró hamarosan új kocsikat kaphat, s nem kell újra pályáztatni a 4-es vonalra sem.
A város és a cég vitája akár napokon belül véget is érhet, Tarlós elmondása szerint legalábbis már csak kevés pont van, amelyben nem született megegyezés. Ha megállapodnak, a 2-es metró hamarosan új kocsikat kaphat, s nem kell újra pályáztatni a 4-es vonalra sem. -->
