Mesterséges intelligencia: az EU kiadásai nagyságrendekkel maradnak el Kínától és Amerikától - ennek beláthatatlan következményei lehetnek
Kína és az Egyesült Államok rengeteget költ a mesterséges intelligenciára és az MI-hez kapcsolódó ágazatokra, míg az Európai Unió lemaradt. A távol-keleti ország MI-befektetései idén elérhetik a rekordmagas 98 milliárd dollárt, ami 48 százalékos növekedés 2024-hez képest. Ennek nagy részét, 56 milliárd dollárt a kormány biztosítja.

Az Amerikai Egyesült Államokban szintén hatalmas növekedés tapasztalható, az első fél évben 162,8 milliárd dollár finanszírozás érkezett a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupokhoz, ami a legmagasabb szint 2021 óta. Kiemelkedőnek számított az OpenAI negyvenmilliárd dolláros tőkebevonása áprilisban.
Az Európai Unió is lépett: elindította az Apply AI (Alkalmazz mesterséges intelligenciát!) nevű stratégiát, amelyre egymilliárd euró (több mint 392 milliárd forint) támogatást szán. A terv célja, hogy felgyorsítsa a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazását olyan fontos iparágakban, mint az egészségügy, a védelem, az energia, a gyártás és a közlekedés.
Ez azonban jóval elmarad a kínai és az amerikai beruházások nagyságától.
Érdemes megemlíteni, hogy a pekingi megközelítés eltér az Egyesült Államokra jellemző, főként a magánszektor által ösztönzött MI-beruházásoktól, mivel Washington inkább törvényekkel igyekszik támogatni az ágazatot.
Donald Trump a nyáron számos rendeletet írt alá, amelyek egyszerűsítik a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges infrastruktúra, például az adatközpontok kiépítését. A rendeletek részeként Trump megtiltotta az amerikai államoknak, hogy saját MI-szabályozásokat vezessenek be. Trump az év elején még azt is mondta, hogy az elnöki ciklusa alatt 500 milliárd dollárt szán a mesterséges intelligencia fejlesztésére, beleértve hatalmas adatközpontok építését Texasban.
MI a mindennapokban: a kkv-k egy része aktív, de alapvető digitális eszközök hiányoznak
Az európai kis- és középvállalkozások (kkv) rendszeresen igénybe veszik a mesterséges intelligenciát, a Qonto felmérése szerint a kkv-k 46 százaléka naponta használja az MI-t. Ugyanakkor a vállalkozások többsége még nem építette ki az alapvető digitális eszközöket, például a könyvelőprogramokat vagy az adatfeldolgozó megoldásokat.
Ez a helyzet digitális szakadékot teremt, amelyben a kisebb vállalkozások könnyen lemaradhatnak a nagyobb versenytársaikkal szemben, akik először az alapvető digitális infrastruktúrájuk stabilizálását biztosítják. A Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban 1600 vezető megkérdezésén alapuló felmérés szerint mintegy kétharmad részük nincs felkészülve a digitális átalakulásra, ami veszélyezteti az európai kkv-szektor gazdasági stabilitását.
Mit nevezünk mesterséges intelligenciának?
Mesterséges intelligenciának összefoglalva azokat a programokat, gépeket vagy szoftvereket nevezhetjük, amelyek emberi beavatkozás nélkül képesek úgy válaszolni vagy viselkedni, mintha természetes intelligenciájú élőlények lennének. Az MI alapvetően a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti az érvelés, a tanulás és a kreativitás területén.
A csetbot pedig olyan számítógépes program, amely képes az emberihez hasonló beszélgetésre úgy, hogy az irányításához nem szükséges emberi beavatkozás. Bármennyi felhasználót képes egyszerre kiszolgálni, és tudásához mérten a legpontosabb válaszokat adja a feltett kérdésekre.
Facebook: a mesterséges intelligencia mindent visz, de már hoz is a konyhára
A Meta Platforms 72 milliárd dollárt ölhet idén a mesterségesintelligencia-alkalmazások fejlesztésébe és kiszolgálásába, de a befektetés máris kezd megtérülni a hirdetési bevételek megugrása révén. A Facebook anyacége a tőzsdén is repeszt, árfolyama kilőtt a bivalyerős második negyedéves gyorsjelentésre.