Autóipari technológiából születhet a magyar humanoid robot
Az intézet a BMW által generált járműipari háttérre alapozva jött létre, a vizsgálódások egyik fókusza pedig az, hogyan lehetne autóipari platformokban adott know-how és technológia hátterére alapozva humanoidrobot-ipart létrehozni Magyarországon.
Palkovics László szerint ez akár világméretekben is lehetne az egyik értelmes válasz arra a kérdésre, hogyan lehetne elejét venni annak, hogy a mesterségesintelligencia- (MI) piacon vészesen fújódó buborék a kilencvenes évek dotcomlufijához hasonlóan kipukkanjon.
Az autó is robot – ha nem is humanoid
Az ötlet merésznek tűnik, de Palkovics László szerint egyáltalán nem az, mivel az autóiparban az MI abszolút otthon van. Egy önvezető – vagy másképpen teljesen autonóm – villanyautóban például több mint ötven MI által vezérelt rendszer van, de a „közönséges” robbanómotoros kocsik legújabb változataihoz is tucatnyi MI-vezérlés tartozik. Vagyis, mondhatjuk azt, hogy egy autonóm autó maga is robot, ha nem is humanoid. A humanoidrobot-gyártás az autóiparban adott tudás és technológia hasznosításával a szektor esetleges fölös kapacitásainak lekötésében is szóba jöhet. Ilyenek pedig a jelek szerint rövidesen lehetnek.
A humanoid robot mellett szólhat, hogy bőven akad olyan munka, amelyet jelenleg sem az emberek, sem a gépek nem végeznek el, pedig szükség lenne rá.
Legnagyobb szükség talán az egészségügy területén lehet rájuk, ahol kiválthatják például a mozgáskorlátozott beteg helyváltoztatásában szükséges ápolói segítséget de veszélyes bányákban vagy éppen gyümölcsszedésben is hasznunkra lehetnek.
A humanoid robot fényes karrier előtt áll
Humanoidrobot-fejlesztés természetesen a világ számos táján folyik, vezető szerepre azonban még egyik ország sem tett szert benne. Mindenesetre egyre inkább igazolódni látszanak azok a piaci elemzések, amelyek szerint a humanoid robot máris eladható, a jövőben pedig még inkább az lesz.
A Goldman Sachs szerint a piac mérete már
- 2035-ben el fogja érni a 38 milliárd dollárt,
- az USA-ban használatos robotok számát pedig 80 millió közelébe várják 2050-re.
MI: gigantikus befektetések, de hol a megtérülés?
Az MI-robbanás sokakat kísértetiesen emlékeztet a dotcomlufira, amely aztán szépen ki is durrant. A jelenlegi helyzetben számos olyan technológiai cég van, amely eddig egyetlen cent bevételt sem produkált, de a Microsoft esetében is azt látjuk, hogy egyelőre csak a befektetett pénzek 5 százaléka jött vissza bevétel formájában.
- MI asszisztensért, chatbotért például az amerikai felnőtt felhasználók mindössze 3 százaléka hajlandó fizetni, ami 12 milliárd dolláros piacot jelent,
- a globális értékesítés pedig 49,5 milliárd dollár körül mozoghat. Ezek az összegek köszönőviszonyban sincsenek az invesztíciókkal.
Mindez azt jelzi, hogy a fogyasztók és az üzleti felhasználók egyelőre nem haraptak rá ezekre szoftverekre, így
azok a várakozások, amelyek szerint a szektornak tavaly 600 milliárd dollár bevételt kellett volna termelnie, messze nem teljesültek.
A beruházásigény ugyanakkor továbbra is nő, a Bank of America számításai szerint például az adatközpont-fejlesztésbe 2030-ig fektetendő ezermilliárd dollár 83 százalékát olyan kapacitásbővítő fejlesztés fogja felemészteni, amely az MI-t hivatott kielégíteni.
Hamarosan nálunk is lesz pénz a fejlesztésre
Palkovics László fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nagyon új technológiáknál a piaci buborék megjelenése teljesen természetesnek tekinthető, és függetlenül attól, hogy a mostani jelenségek hogyan és mikor fognak kisimulni, a jövő kulcsa a mesterséges intelligencia, Magyarország pedig nem hagyhatja veszni az ebben rejlő lehetőségeket.
Többek között ez motiválja a humanoidrobot-gyártás realitásának vizsgálatát is, illetve ezért biztosítanak Ginop-forrásokból több mint 70 milliárd forintot a vállalkozások ilyen célú fejlesztéseihez. A kisebb cégekkel reményei szerint már idén megköthetik a támogatási szerződéseket, a nagyobbakkal pedig jövő tavasszal kerülhet erre sor.
