BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kétélű fegyver a béremelés

Veszélybe sodorhatja egyes cégek versenyképességét a kényszerű intézkedés

A viszonylag alacsony keresetűeket foglalkoztató társaságokra nagyobb terhet ró azon dolgozóik bérkompenzálása, akik az átlagosnál alacsonyabb fizetésük miatt rosszabbul járnak az egykulcsos adózás bevezetésével. A tervek szerint a jövő évtől kötelező intézkedésnek az állami tulajdonú MVM és a MÁV már ez év elején eleget tett, ahogy a magánkézben lévő Videoton is. A pluszköltség azonban minden érintett vállalat versenyképességét rontja.

Osztanak-szoroznak a hazai vállalatok: vajon mennyivel nőnek 2012. január 1-jétől a bérköltségeik, ha életbe lép a kisebb keresetűek kompenzálásáról szóló rendelet? A szabályozással a kormány az egykulcsos jövedelemadó bevezetéséből adódó azon hátrányt kívánja a munkáltatókkal kiegyenlíttetni, amely a kisebb keresetű dolgozókat sújtja. Értelemszerűen tehát azoknak a társaságoknak kell mélyebben a zsebükbe nyúlni – bérköltségeik növekedése miatt pedig nagyobb versenyhátrányra felkészülni –, amelyeknél nagyobb a kiskeresetűek aránya.

A cél a bruttó 300 ezer forint alatti bérek nettó értékének a megőrzése. Azt, hogy ennek érdekében mekkora emelésre van szükség, a kormány rendeletben fogja közölni, az emelést elmulasztókat pedig kizárná a közbeszerzésből és a támogatásokból. Becslések szerint a rendelet a hazai dolgozóknak legalább a kétharmadát érintené.

Az MVM-nél már megtörtént a bruttó 300 ezer forint alatti bérek kompenzálása a cégtől kapott tájékoztatás szerint, és az év elején lépett a MÁV is. Utóbbinál a bruttó havi átlagfizetés az év első öt hónapjában 216,3 ezer forint volt. Az emelés a 18 560-ból 17 012 főt érintett. Mindez azonban éves szinten több mint egymilliárd forint többletköltséget jelent a vasúttársaságnak.

Nem automatikus az emelés a versenypiaci cégeknél. Igaz, például a Videotonnál is megtörtént a még életbe sem lépett szabályozásnak megfelelő béremelés, de csak azért – hangsúlyozta lapunknak Sinkó Ottó vezérigazgató –, mert a cég eredményessége akkor ezt lehetővé tette. A 2012-es kötelező szintű emelésre azonban nem látszik több tartalék. Annak mértéke is jóval nagyobbnak ígérkezik az ideinél, „és sorozatosan terhel három évet, mind a munkaadók, mind a kis fizetésű munkavállalók oldalán”. Mivel azonban a Videoton bulgáriai leánycége nincs ilyen nyomásnak kitéve, „az ésszerű gazdálkodás szem előtt tartása nem zárja ki, hogy a továbbiakban inkább az ottani fejlesztésekre összpontosítson a Videoton” – mutatott rá Sinkó Ottó.

A béremelés elvárt mértéke az eddigi kevés információ alapján 2012 januárjától valószínűleg átlagosan 8,3 százalék lesz, egy évvel később pedig újabb 9,6 százalék a legalacsonyabb fizetési kategóriákban ahhoz, hogy az érintett dolgozók nominálisan megkapják ugyanazt a nettó fizetést, mint jelenleg. Ez a minimálbér környékén fizetettekre vonatkozik. A havi bruttó 190 ezer forintnál kisebb keresetűeket egyre csökkenő mértékben, de még érinti.

A fenti számok feltételezik – mutatott rá Sinkó Ottó –, hogy az adójóváírást két lépcsőben kell végrehajtani. Ha emellett egyéb kompenzálás nem lesz, kérdés, hogy az összeget a munkaadók miből fogják kigazdálkodni, s hogyan tudják ezt a többletköltséget elviselni.

Még nagyobb a gond, ha a munkáltatók a nominálbér szinten tartásán felüli emelésre kényszerülnek. A versenyképességük mindenképpen veszélybe kerül, ez viszont ellentétes a kormány foglalkoztatást növelő törekvéseivel. Mint a vezérigazgató rámutatott, hosszabb távon romolhat az exportorientált vállalatok versenyképessége, ami kedvezőtlenül hat a kereskedelmi mérleg volumenére. Annak alapján, hogy a 2000-es nagy minimálbér-emelések gazdasági hatása is mintegy másfél éves késéssel jelentkezett, hasonló késleltetésre számíthatunk most is.

Mint korábban beszámoltunk, a rendelkezés minden bizonnyal az építőipart érintené a leghátrányosabban a közbeszerzések elérhetetlenné válása miatt. A jogszabályilag kikényszerített béremelés bérfeszültséget is okozhat több munkahelyen. A legnagyobb probléma az, hogy a tervezet szerint a tartósan veszteséges vállalkozásoknak is ki kellene fizetniük az elvárt emelést, emiatt – mondta nemrég lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára – a vállalkozások megpróbálhatnak közbeszerzés és állami támogatások nélkül boldogulni. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint inkább az alapproblémát kellene megoldani. Lassabban kellene kivezetni az adójóváírást, és egy progreszszív, többkulcsos, igazságos adórendszert bevezetni, ahelyett, hogy a kormány ragaszkodik a jelenlegi szisztémához. Annyi bizonyos, hogy a jövőben a bértárgyalások már a béremelés mindenkori elvárt mértékétől indulnak.

Szerény béremelési tervek

2010-ben 3–5 százalékos volt a jellemző hazai béremelés a DGS Global és az Ernst & Young közelmúltban közzétett tanulmánya szerint. A tanácsadó cégek által megkérdezett 327 munkáltató lényegében mindegyike emelte a fizetéseket, és sokuk a béren kívüli juttatásokat is. 2009-hez képest csaknem 10 százalékkal több szervezet hajtott végre egyszeri bérnövelést, azt viszont minden vizsgált munkavállalói körben. Ám, mivel az infláció 4,9 százalékos volt, a megkérdezettek alig több mint 36 százalékánál maradt szinten vagy nőtt a reálbér.

Ebben az évben a fenti körnek csak az 55 százaléka készül a tavalyival azonos összeggel béremelésre, és csak a harmada növelné a keretet. Béren kívüli juttatásból átlagosan 4,16 százalékkal adnának többet.

Ebben az évben a fenti körnek csak az 55 százaléka készül a tavalyival azonos összeggel béremelésre, és csak a harmada növelné a keretet. Béren kívüli juttatásból átlagosan 4,16 százalékkal adnának többet.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.