Kétmillióba kerülhet a parlagfű
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A megjelölt időpont után akkor is el kell végezni a védekezést, ha az ingatlan tulajdonosa nem ismert. A törvényi szabályozás a közvélemény elvárása alapján az egészséges környezethez való jogot ezúttal a tulajdonjog elé helyezi, így az államigazgatási eljárás általános szabályait betartva a kényszervédekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhető.
A védekezés legegyszerűbb módja a június végétől két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti a teljes szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását.
A parlagfűvel fertőzött területek felkutatását a törvény a földhivatalok hatáskörébe utalta. Az ellenőrzést a mezőgazdászati határszemlék során végzik, együttműködve a növényvédelmi hatósággal, az önkormányzatok jegyzőjével, a civilszervezetekkel és a lakossággal. A hatóságok a termőföldek mellett a zártkertekben, belterületen, ipari, kereskedelmi és egyéb telephelyeken, az utak, vasutak, vízpartok mentén is ellenőriznek.
A folyamatos ellenőrzés és a hatósági szankcionálás eredményeként már egy év alatt is várhatóan jelentősen csökken a parlagfűvel borított terület. A parlagfűmentes környezet fenntartása azonban az ingatlantulajdonosok jogkövető magatartásán túl igényli a hatóság intenzív közreműködését az elkövetkező években is.
Kiszabható bírságok
A hatósági védekezés eljárásának teljes költségét a föld használója, tulajdonosa köteles megtéríteni, amely a helyi feltételektől függően több tízezer forint is lehet hektáronként. Ez nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amelyet húszezer és kétmillió forint közötti összegben az eljárás költségén felül szabnak ki.A költségek a meg nem fizetésük esetén adók módjára behajthatók.
A költségek a meg nem fizetésük esetén adók módjára behajthatók. Pályázati pénz mentesítésre Kétszázöt önkormányzat nyert 250 ezer forint vissza nem térítendő támogatást a Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán. A pénzt gyommentesítésre, védőfelszerelésekre, a védekezéshez szükséges eszközökre, tájékoztatásra költhetik. Becslések szerint hazánkban minden ötödik ember szenved a parlagfűhöz kapcsolt allergiás és asztmás betegségben, ez a gyom borítja a szántóterületek 5,3 százalékát. Az ártalmas gyomnövény A parlagfű az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánkban, virágporszemei akár 100 kilométer távolságra is eljutnak.
Egyetlen egyede 8 milliárd pollent is képes termelni, így fokozatosan meghódította az egész országot.
Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20 százalék volt a parlagfű-allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80 százalékot. -->
