Nekilódulhat az LTE Európában

A jelenlegi legkorszerűbb mobilhálózatok névleges sebességét közel megötszöröző, 100 Mbit/s adatátviteli sebességre is képes LTE-technológia európai kibontakozása nagyban függ attól, hogy a tagországok kormányai, szabályozó hatóságai időben meghozták-e a megfelelő intézkedéseket, egyebek mellett a digitális átállásról, amelynek során az analóg televíziózás helyébe a digitális technológia lép. Az ennek nyomán felszabaduló frekvenciák egy részét hasznosíthatnák a szóban forgó mobilszabványra – áll a Wireless Intelligence piackutató egyik legutóbbi felmérésében. Kímélheti a mobilszolgáltatók fejlesztési költségvetését, ha a szabályozás lehetővé teszi a ma érvényes 3G-s, 3,5G-s technológiára használt 900 és 1800 megahertzes sávok alkalmazását az LTE kiépítésére is.

Az elemzés megállapítja, hogy a tagállamok fele még nem alkotta meg a digitális átállásból felszabaduló frekvenciák értékesítésének menetrendjét, hat ország – köztük hazánk – pedig várhatóan nem teljesíti a brüszszeli bizottság 2012-es céldátumát, amikorra le kellene kapcsolni az utolsó analóg technológiájú átjátszóállomást is.

A 27 tagállamból 11-ben már teljes mértékben átálltak a digitális földfelszíni sugárzásra, további tízben ezt a lépést 2011–12-ben tervezik megtenni. Számos országban szembesülnek a helyi hatóságok azzal, hogy a 790–862 MHz-es analóg sávban interferencia lép fel a szomszédos országéval, idesorolható Luxemburg, Málta és Ciprus. Néhány kelet-európai és balti államnak pedig még tárgyalnia kellene az orosz és fehérorosz katonai hatóságokkal, amelyek a 800 MHz-es sávot légiirányítási rendszerek működtetésére használják. Ez a spektrum biztonsági és honvédelmi célokat szolgál Bulgáriában, Görögországban és Lengyelországban.

Az elemzés megállapítása szerint a tagállamok ugyancsak felének nincs még konkrét terve a magasabb, 2500–2690 MHz-es frekvenciasávok hasznosítására, a 27-ből eddig hatan hirdették meg a spektrumot. További három tervezi az idén, négyen pedig 2012–13-ban. A fennmaradó 14 közül Lettországban a szóban forgó sávot a vezeték nélküli televíziózás bevezetésére ígérték oda, ennek a határideje 2013 végén jár le, Olaszországban pedig a hadügyi tárcával kell rendezni a kérdést.

A tagországok többségében ugyanakkor megteremtették a szabályozási kereteket az eredetileg 2G-s 900 és az 1800 MHz-es sáv felhasználására a 3G-s szolgáltatásokhoz is. Az EU-tagok közül az elemzés elkészültekor még három országot – Litvánia, Ciprus és Magyarország – emlegettek, mint ahol erre még nem került sor. Azóta – mint megírtuk – az erre vonatkozó rendeletet július elején a magyar kormány is meghozta.

Tizenöt országban már alkalmazzák is, nyolc másikban pedig 2011–14 között várható ez a lépés. A legtöbb esetben a „frekvenciák áthangolásának” az a feltétele, hogy a korábbi licencmegállapodások lejárjanak.

Vannak más akadályai is az LTE zökkenőmentes kibontakozásának: hosszadalmas a mobilantennák és bázisállomások engedélyezése. Erre főleg Spanyolországban és Luxemburgban panaszkodnak az operátorok, bár ez nagyban függ az egyes térségek és önkormányzatok hozzáállásától. Más országokban, így Belgiumban és Dániában az elektromágneses sugárzásra vonatkozó komoly egészségügyi rendeletekkel szabályozzák, mely házra kaphatnak antennaelhelyezési engedélyt a szolgáltatók. Vannak országok, ahol a politikai változások nyomán átalakuló szabályozás késlelteti a szükséges rendeletek meghozatalát. Az elemzés idesorolja Bulgáriát, Nagy-Britanniát és Magyarországot is. Követendő példaként viszont – ahol mindent megtesznek a széles sávú mobilinternet minél nagyobb arányú terjedéséért – az elemzők Ausztriát, Németországot, Csehországot és Svédországot említik.

A Wireless Intelligence előrejelzése szerint 2012 végére a legfejlettebb nyugat-európai piacokon már lezajlik a frekvenciák pályáztatása. Nyugat-Európa részesedése a globális LTE-piacon ugyanebben az évben elérheti a 18 százalékot, szemben a Kelet-Európára jósolt 5-tel. Négy év múlva Európa a világ LTE-kapcsolatainak a 28 százalékát mondhatja magáénak, ennek 80 százaléka ered majd a kontinens nyugati feléből. A szolgáltatók többsége, így a magyarországiak is, ma még rövid távú beruházásként elsősorban a HSPA+ hálózataikat építik.