Tőzsdére tart az SCD Group

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (szit) szóló jogszabályt, és a feltételek kedvezően alakulnak, akkor egy szit létrehozásával akár már a jövő évben is tőzsdére léphet az SCD Group Zrt. – közölte lapunkkal Tomcsányi Gábor vezérigazgató. A társaság számára – tette hozzá – kedvező feltételek esetén nem jelentene különösebb nehézséget a bevezetés előkészítése, hiszen évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a tőzsdei tőkebevonás lehetőségét fontolgatja (tagja a Tőzsdeképes Cégek Klubjának is). A szittörvény arra készteti a társaságot, hogy ismét tekintse át a lehetőségeket. Kedvező döntés esetén bő fél éven belül megtörténhetne a bevezetés.

A parkettre lépésnél feltétel a tulajdonosi szerkezet nyilvánosságra hozatala: ennek kapcsán többször jelentek meg a sajtóban feltételezések arról, hogy kik állhatnak a cégcsoport mögött. A HVG-ben Jászai Gellért, az igazgatóság elnöke cáfolta, hogy akár Csányi Sándornak, Demján Sándornak vagy Leisztinger Tamásnak köze lenne a cégcsoporthoz, és egy angol ügyvédet nevezett meg korábbi kockázatitőke-befektetőként.

A cégcsoport számos leánycége luxemburgi bejegyzésű. Szakértői vélemények szerint a szitek arra is jók, hogy az ingatlanfejlesztők a későbbiekben hazatelepüljenek. A cég tulajdonosi szerkezete kapcsán Tomcsányi Gábor lapunknak leszögezte: a társaság részvényeit 100 százalékban a magyar menedzsment tulajdonolja. Többségi tulajdonos Jászai Gellért, az igazgatóság elnöke, mellette pedig Bajka Zoltánnak, az SCD Property Management Zrt. elnök-vezérigazgatójának és Tomcsányi Gábornak van a társaságban részesedése.

A vezérigazgató szerint a szitekről szóló szabályozás kedvezőbb feltételeket teremt a tőzsdei bevezetéshez, amelynek legnagyobb hozadéka nyilvánvalóan a friss tőke bevonása: egyrészt azért, mert az ingatlanüzlet nagyon forrásigényes, másrészt a banki projektfinanszírozás még mindig nem élénkült fel Magyarországon.

A szitek feltűnése a palettán persze nem csak a forráshoz jutó cégeknek kedvez: a külső befektetők bevonása révén élénkülhet az ingatlanpiac, és a tőzsde szempontjából is előnyt jelent, hogy jelentős méretű, likvid papírokkal rendelkező cégek jelennek meg a választékban, és – tőzsdén lévén – válnak elérhetővé külföldi befektetők számára is. Persze a szitek jellegéből adódóan nem kell arra számítani – mutatott rá Tomcsányi Gábor –, hogy cégek tucatjai jelennének meg: ekkora piacon a jelen feltételek mellett legfeljebb három-négy versenytárssal kell majd számolniuk. A szitek portfóliója pedig – mutatott rá a vezérigazgató – csak olyan elemekből tevődhet össze, amelyek látható pénzt termelnek: így ideális elem lehet egy irodaház vagy ipari park, ám egy fejlesztési területet már nehéz lenne a speciális tőzsdei társaság portfóliójának részévé tenni. A külföldön már bevált szitek létrehozásához szükséges jogi szabályozás kialakításának ötlete a magyar piacon nem új: az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület már több éve szorgalmazta e társasági forma bevezetését, és az ingatlanalapokkal kapcsolatos problémák idején is előkerült a téma. Emellett a tőzsde is szorgalmazta a szitek létrehozását, hiszen három-négy ilyen cég feltűnése a piacon érezhető pozitív hatást gyakorolna, becslések szerint 3-5 százalékos forgalombővülést hozhatna a budapesti piacon. (A parlament által most tárgyalt törvényjavaslatot egyébként Rogán Antal terjesztette elő egyéni képviselői indítványként.)

Az SCD Group most futó projektjei kapcsán Tomcsányi Gábor közölte: a budapesti Akadémia Park fejlesztésének első üteme jól áll, az új bérlők helye is épül, és a társaság reményei szerint őszre már telt ház lehet a két új irodaházban. A 2000-ben alapított SCD Group szokatlanul gyors és attraktív fejlődést produkált: az elmúlt években több mint 200 ezer négyzetméter kereskedelmi és lakóingatlant, továbbá turisztikai létesítményt fejlesztett Magyarországon. Az SCD beruházásában több mint ezer lakás és kereskedelmi egység, valamint három, még ma is kiemelkedőnek számító négycsillagos termálszálloda épült, de a társaság nevéhez fűződik az egyik legnagyobb szabad vízfelületű aquapark fejlesztése is Kaposváron. Az SCD befektetéseinek értéke eléri a 450 millió eurót.

Forrásokra várva

A hitelpiac élénkülésétől függ az SCD Group öt éve bejelentett, 23 befektetési tervből álló, 450 millió euró összértékű Balaton-fejlesztési programjának a megvalósulása, amelyben tóközeli szállodák, apartmanházak, kempingek és üdülőfalvak szerepelnek – adta hírül a közelmúltban a társaság. A tervezett tóparti attrakciók közül a badacsonyi borhotel – amelynek régészeti munkálatai két éve folynak – és a balatonfüredi Resort- és Villapark fejlesztése mellett több kemping beruházása kész az azonnali startra.

- Tevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele, bérbeadása, üzemeltetése; vagyonkezelés, ingatlankezelés

- Részvényeit együttesen legfeljebb 10 százalékban birtokolhatják biztosítók, amelyek szavazati joga legfeljebb tíz százalék lehet

- Legalább 10 milliárd forint induló tőke szükséges

- Legalább tízezer forint névértékű törzsrészvény kibocsátása előírás

- Eredményének minimum 90 százalékát osztalékként kötelező kifizetni

Forrás: törvényjavaslat -->