2009-ben egy átlagos személyautó Európában 146 gramm szén-dioxidot bocsátott ki kilométerenként. Az Európai Bizottság azt a célt tűzte ki tagállamai számára, hogy 2015-re 11 százalékkal, 130 grammra csökkentsék ezt az értéket. 2020-ra pedig még tovább, 95 grammra kell csökkenteni a CO2-kibocsátást. A Bizottság célja, hogy 2025-ben egy átlagos új jármű 70 gramm szén-dioxidot bocsásson ki kilométerenként. Ez megközelítőleg száz kilométerenként három literes benzin vagy 2,6 literes gázolaj-fogyasztásnak felel meg, ami bő 50 százalékkal kevesebb a mai átlagnál.
Az európai járműipar a dízelüzemet tartja megoldásnak, az Európában forgalomba kerülő járművek fele dízelmeghajtású. Az Egyesült Államokban továbbra is a benzines motorok lesznek a legnépszerűbb erőforrások; a járművezetők csak kis, ám egyre növekvő csoportja választja a dízelmotoros autókat. Kínában, a világ leggyorsabban növekvő járműipari piacán jelenleg az újonnan forgalomba helyezett autók több mint 99 százaléka benzinnel üzemel.
A Bosch globális szinten a dízelmotor felé történő elmozdulására számít, annál is inkább, mivel a kínai kormány is törekszik a kis CO2-kibocsátással járó közlekedés meghonosítására, bár előnyben részesített technológia meghatározása nélkül. A Bosch szerint középtávon a belső égésű motorok üzemanyag-fogyasztása és CO2-kibocsátása 30 százalékkal csökken – a benzines és a dízelmotorok esetében egyaránt. A hibrid hajtásláncok emellett a fogyasztás és a CO2-kibocsátás további 10 százalékos csökkentésére kínálnak lehetőséget. Ehhez hozzáadva azokat a változtatásokat, amelyeket az autógyártók saját maguk végeznek el járműveiken, mint például az alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsokat, a kis tömegű felépítést és a légellenállás csökkentését, az üzemanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás összességében a mai átlagos szint megközelítőleg felére csökkenthető.
Ha közelebbről szemügyre vesszük az európai piac új járműveinek átlagos fogyasztását, láthatjuk, hogy néhány járműtípus, közöttük néhány középkategóriás modellel, már a 2015-ös CO2-határéték alatt teljesít. A kompakt kategóriában például a 77 kilowattos benzines motorral szerelt VW Golf TSI CO2-kibocsátása 121 gramm, és száz kilométereként 5,2 liter üzemanyagot fogyaszt. Ugyanezen Golf dízelmotorral 99 grammos, illetve 3,8 literes értékeket mutat.
A Volvo C30D 84 kilowattos motorja szintén 99 grammot bocsát ki. De még a felső-középkategóriájú BMW 5-ös sorozat is 4,9 literes, illetve 129 grammos értékeket mutat, 135 kilowattos motorteljesítmény mellett.
A benzinüzemű Peugeot 508 kibocsátása 144 gramm, míg a VW Passat 138 grammot bocsát ki. A kompakt kategóriában a Toyota benzines hibridjei jelentik a mércét, típustól függően megközelítőleg 90 grammos CO2-kibocsátásukkal. A nehezebb járművek körében az új dízel hibrid modellekről jelentették be, hogy teljesítik a 2020-as CO2-célértékeket, ilyen például a Bosch hibrid technológiát alkalmazó Peugeot 3008.
A fenti példák alapján úgy tűnik, a benzines hibridek átlagos fogyasztási értékei közel esnek a velük összehasonlítható dízel járművek értékeihez, azaz a dízeltechnológia nyerésre áll. Az átlagos európai éves futásteljesítményt és az aktuális üzemanyagárakat alapul véve egy 2010-es átlagos személyautó, illetve 2020-ban gyártásra kerülő autó üzemanyag-fogyasztásának különbsége hároméves működés során 1000-1500 eurós megtakarítást eredményezhet. Az autósok üzemeltetési költségei tehát valószínűleg több mint elegendő mértékben csökkenhetnek ahhoz, hogy ez ellensúlyozza azon kiegészítő technológiák költségeit, amelyek 2020-ban még gazdaságosabbá teszik majd autóikat. Ha figyelembe vesszük egy jármű átlagosan 12 éves üzemi élettartamát, ez az üzemanyag-megtakarítás 4000-6000 euró, a CO2-kibocsátás csökkenése pedig 6-11 tonna lesz.
