A hazai távhő-szolgáltatói szakmát lefedő szövetség (Matászsz) szerint az új szabályozásnak segítenie kellene az érintett társaságokat fő stratégiai céljaik megvalósításában, amelyek közül a legfontosabb a piacbővítés. „Ahhoz, hogy a szolgáltatók új ügyfelekre tegyenek szert, nem elég, hogy költségeik a működésük fenntartását fedezzék.
Fejlesztésre, bővítésre, versenyképességük javítására is szükségük van, ehhez viszont nyereségesnek kell lenniük” – mutatott rá tegnapi tájékoztatóján a szövetség elnöke. Fekete Csaba szerint kívánatos lenne, hogy az új távhőár-szabályozás 4-6 százalékos tőkearányos nyereséget garantáljon a szolgáltatóknak.
A piacbővítést sürgetővé teszi, hogy az épületszigetelések jóvoltából csökken a felhasználók hőigénye, az így kieső keresletet pedig más forrásból kell fedezniük a távhőszolgáltatóknak. Ha nem teszik, nőnek a fajlagos költségeik, drágul a távhő, s ez rontja tevékenységük versenyképességét, és arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy váljanak le a szolgáltatásról. Az új szabályozásnak a leválások megakadályozására a nem lakossági távhőfelhasználókat is támogatnia kellene.
A szakma további stratégiai célja, hogy működése hatékonyabbá váljon és olcsó gázforráshoz jusson. A távhőt Magyarországon döntő részben gázüzemű erőművekben állítják elő. Bár a szabályozás már lehetővé tette, hogy az MVM Partneren keresztül a távhőtermelők olcsó gázhoz jussanak, különböző okokból végül nem az állami hátterű cégtől vásároltak. Az MVM Partner megjelenése így is jó volt arra, hogy kissé lenyomja a piaci árakat, ez azonban a következő évek beszerzéseire nézve semmi biztosat nem jelent. Nem ígérkezik megoldásnak Fekete Csaba szerint a megújulók, főként a biomassza hőtermelési célú hasznosítása sem, egyszerűen azért, mert drága a technológia, például a füstgáztisztítás miatt.
Célszerű lenne egységes módszertant is kialakítani arra, hogy a távhőáron belül hogyan oszoljon meg az alapdíj és a hődíj aránya, de a szövetség szerint célszerű lenne, ha attól kétoldalú megállapodással el lehetne térni. A ma általánosan alkalmazott 30-70 százalékos arány bevált, de például jobban ösztönöz a felhasználás csökkentésére a 20-80 százalékos megoszlás.
