A foglaltsági rátát tekintve Magyarországon kevésbé rózsás a helyzet – mondta a TurizmusOnline-nak Glaser Gyula, a Magyar Kastélyszállodák Szövetsége - korábban egyesület - egykori elnöke. Az ágazat válsága a szakértő szerint nálunk W alakot ölt, a másfél évvel ezelőtti mélypontot követően újabb gyengélkedés következett. 2010 első negyedévében épp hogy 25 százalékos volt a házak kihasználtsága.
Az akkor a KSH által is mért 15 kastélyszállóban 12 ezer vendég töltött összesen 23 ezer éjszakát. Mindehhez hozzájárult - ahogy Glaser fogalmaz - egy gyilkos árverseny is.
Akik viszont igen, azok akár 12-16 ezer forint/éj áron is odaadták szobáikat, mely annak ellenére, hogy megtartja vagy akár emeli is az érkezések és vendégéjszakák számát, nem hoz semmit a konyhára - vázolja Glaser, hozzátéve példaként, hogy egyes szállodákban ugyan 30 százalékkal nőtt 2011-ben a vendégek száma, az árbevétel viszont az előző évivel azonos szinten maradt.
Bartha Sándor, a ma 10 tagot számláló, újjáalakult szövetség jelenlegi elnöke szerint a kilábalást nehezíti az Üdülési Csekk levonulása és a Széchenyi Pihenő Kártya lassú bevonulása, illetve az kettő közti átmeneti állapot. Ahogy a külpiacok terén hátrányt szenvedünk versenytársainkkal szemben a magas áfa miatt. Egyes országokhoz képest, mint Svájc, ahol turizmust igen alacsony, 2 százalék körüli áfával terhelik, még a 18 százalékos, kedvezményes áfa is sok - véli Bartha. Harmadik okként a munkavállalók idejének eddigi, kevésbé rugalmas kezelését hozza fel, melyen változtathat az új munka törvénykönyve, így könnyebb mozgatni a személyzetet, és az igények alakulásának megfelelően beosztani őket.
