Keresik a sikert a kisvállalkozások

Nehéz helyzetben próbálnak helytállni a magyarországi kis- és középvállalkozások. A világgazdasági válság miatt egyre kevésbé érkeznek külföldi megrendelések, a belföldi keresletet pedig az államháztartási hiány leszorítása miatti intézkedések csökkentik.

Négy tényező szükséges egy vállalkozás sikeréhez – mondta a konferencián Németh Csongor, a CIB Bank kkv-üzletágvezetője. Szerinte a legfontosabb, hogy stabil megrendelői köre legyen a vállalkozásnak. Kiemelte még a vállalkozás működtetéséhez szükséges pénzügyi források megfelelő mennyiségét és arányát. Fontosnak tartja, hogy a vállalkozásnak alkalmazkodni tudó vezetői és alkalmazottai legyenek, és jó banki háttérrel működjön.

Németh Csongor szerint a megfelelő bank kiválasztásához több tényezőt célszerű figyelembe venni. Ezek közé tartozik az erős tőkepozíció, a megfelelő tartalékolási politika. Szerencsés, ha a kiválasztott banknak erős anyabankja van. Az is előny, ha a jelenlegi válság miatt és bankokat érintő kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban kiszámítható nagyságú és csak rövid távú veszteségek érik a hitelintézetet.

Hatéves lyuk tátong az ország gazdasági életrajzában – mondta Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis ennyi ideje stagnál, 2008 óta pedig visszaesik. Szöllősi László emlékeztetett arra, hogy a kormány eltörölt tíz olyan, vállalkozásokat terhelő adót, amelynek a beszedése többe került, mint amekkora bevétel azokból származott.

Emellett a kormány 10 százalékos, kedvezményes társasági adót vezetett be a kisvállalkozások számára, és igyekszik csökkenteni azok adminisztrációs terheit. Az államtitkár megemlítette még a Széchenyi-kártyát: nagy előnyének nevezte, hogy a vele elérhető olcsóbb hitelek megvédték a kisvállalkozásokat attól, hogy devizahiteleket vegyenek fel. Szöllősi emellett kiemelte a kamattámogatásokat és az állami garanciákat, valamint a kkv-k erőteljesebb bevonását a közbeszerzésekbe.

Szőllősi László arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság az utóbbi években elveszítette korábban szerzett versenyképességi előnyét. Ebben a helyzetben a kis- és középvállalkozások számára kevés, hogy a kormány az adminisztratív terheiket csökkenti: a vállalkozásoknak ugyanis megrendelésekre van szükségük. A helyettes államtitkár emlékeztetett rá: a magyar kisvállalkozói szektor a hazai munkaerő-állomány 74,1 százalékának ad munkát, és 58,7 százalékkal részesül a vállalkozások árbevételéből. Ugyanakkor az exportnak alig több mint a negyedét adja, és termelékenysége az átlagos alatti. A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy Magyarországon nagyobb az önfoglalkoztató vagy csak néhány alkalmazottnak munkát adó vállalkozások aránya, mint az Európai Unióban.

a rendezvényen Lucz Edit, az Ernst & Young Tanácsadó Kft. adótanácsadója. Azok ugyanis jelentősen növelték nyereségüket, míg a mikrovállalkozások és nagy cégek profitja visszaesett. Azt is elmondta, hogy 1,7 százalékkal, 16,2-re csökkent az átlagos szja-teher. Fontos változás, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásnál a járulékteher 27 százalékról 20-ra csökkent. Az idén hét jelentős módosítás volt az adórendszerben, ám azok egyike sem a vállalkozásösztönzési céllal, hanem zömmel az államháztartási hiánycél megvalósítása miatt történt. A jövő évi adómódosításoknak is fő célja az államháztartás hiányának csökkentése.

a rendezvényen Lucz Edit, az Ernst & Young Tanácsadó Kft. adótanácsadója. Azok ugyanis jelentősen növelték nyereségüket, míg a mikrovállalkozások és nagy cégek profitja visszaesett. Azt is elmondta, hogy 1,7 százalékkal, 16,2-re csökkent az átlagos szja-teher. Fontos változás, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásnál a járulékteher 27 százalékról 20-ra csökkent. Az idén hét jelentős módosítás volt az adórendszerben, ám azok egyike sem a vállalkozásösztönzési céllal, hanem zömmel az államháztartási hiánycél megvalósítása miatt történt. A jövő évi adómódosításoknak is fő célja az államháztartás hiányának csökkentése. -->