Még ki kell böjtölni a zöldpénzt

Nem sok jóval biztatnak a hazai bankok a megújulóalapú energiatermelés finanszírozási esélyei kapcsán. A válság kedvezőtlen hatásainál is nagyobb hátráltató erőnek tartják, hogy elhúzódik a területet érintő szabályozási környezet véglegesítése. Ezen belül a fő kérdés persze az, hogy a jövő júliustól életbe lépő támogatási rendszerben milyen átvételi árat érvényesíthetnek a zöldenergia előállítói.

„Több mint 100 biogázerőmű, tíznél is több nagy biomassza-beruházás, több száz napenergia-hasznosító projekt és jó néhány geotermikus beruházás tervei is elkészültek, de egyelőre szinte az összes a fiókban marad a szabályozás bizonytalanságai, a kiszámíthatóság hiánya miatt” – számolt be egy minapi konferencián az MKB tapasztalatairól Gulyás Olivér, a bank projektfinanszírozási osztályának a vezetője. Többek – például Balogh Balázs, az OTP energetikai és infrastrukturális projektekért felelős főosztályvezetője – szerint a jelenlegi szabályozási rendszer sem ösztönöz beruházásokra. Kilyénfalvi Béla, az ING Magyarország ügyvezető igazgatója például arra emlékeztetett, hogy míg néhány éve ha volt tíz jó megújulóprojekt, akkor a bankok akár nehézségek árán is igyekeztek mind a tízhez forrást előteremteni, most viszont a sokkal kevesebb közül is nehéz egy-két finanszírozásra érdemeset találni.

A bankárok egyetértettek abban, hogy a megújulóenergia-hasznosító beruházásoknak nem csak egymással kell versenyezniük a hitelekért. Gulyás Olivér ezzel kapcsolatban a térségbeli országokra, például Bulgáriára, Csehországra, Szlovákiára és Romániára hívta fel a figyelmet, ahol a válság alatt és a bankok számára is szigorodó előírások közepette sem álltak le a zöldberuházások, Kilyénfalvi Béla azt emelte ki, hogy adott bank pénzéért minden más típusú beruházással is meg kell vívni.

A sokfrontos versenynek áldozatául eshet a nemzeti cselekvési terv által preferált decentralizált hőtermelés. Kilyénfalvi Béla szerint eleve nem túl életszerű, hogy a 2020-ig létrehozandó 800 megawattnyi új kapacitás számtalan 10-20 megawattos kis egységen keresztül valósul meg, legalábbis ekkorák iránt „nehezen támad fel a bankok éhsége”. A lokális hőtermelő projektek nemigen érik el a hitelezők ingerküszöbét Kiss Gábor, az EBRD szenior bankára szerint sem. Pedig az EBRD-nek a finanszírozás mellett a „küldetését”, azaz az említett térségfejlesztési szempontokat is figyelembe kell vennie. Célszerűbb azonban ezt olyan országokban tennie, amelyekben jobban előre látható a ráfordítások megtérülése.

Kérdés, hogy a zöldprojektek indítói ki tudják-e várni, amíg megszületik a terület már hoszszú évekig változatlaul maradó szabályozása. Bencsik János energetikáért és klímaügyekért felelős államtitkár a piaci szereplők megértését kérte, mondván, a sorrend az energiastratégia cselekvési terveinek előkészítése, majd a szabályozás megfogalmazása, s csak azután az új zöldtámogatási rendszer. Mint mondta, az uniós klímapolitikai kötelezettségeket nem a célszámok merev követésével, hanem nemzeti érdekek, teherbíró képesség szerint kell követnie. Ki kell dolgozni egy nemzeti alkalmazkodási stratégiát, s ahhoz kell majd illeszkednie a megújulók finanszírozásának is. Ekkortól jelentős piacépítési lehetőségek jönnek létre a zöldszektorban is.