BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Visszaesés után a céghitelezés

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az utóbbi két és fél évben jelentősen csökkent a kereskedelmi bankok hitelállománya, ezt elsősorban a nagyobb vállalatok hiteleinek visszaesése okozta. Most az állam és a bankok a mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozásának a bővítésében keresik a kiutat.

A bankok hitelezése az elmúlt két és fél évben jelentősen viszszaesett. A hitelintézetek még annyi új céges hitelt sem tudtak nyújtani, amennyit visszafizettek nekik. A kereskedelmi bankok hitelezésében az átlagos és az annál nagyobb cégek finanszírozása a gyenge pont.

A hitelintézetek ezért jutalékbevételeik növelése mellett a mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozási igényeinek a kielégítésére koncentrálnak úgy, hogy az ne jelentsen túl nagy kockázatot a számukra. Céljukat jobb adósminősítéssel és az adósoknak a jelenleginél több kategóriába sorolásával igyekeznek elérni.

Az elmúlt két évben a piaci környezet szűkülésével nagymértékű „tisztulás” volt tapasztalható a kis- és középvállalati szektorban – mondta a Világgazdaságnak Győri Balázs, a CIB Bank kkv-értékesítés-támogatási vezetője. Szerinte a vállalkozások már felkészültebbek egy elhúzódó recesszió kezelésére. Azok viszont, amelyek nem reagáltak a kihívásokra s a tartalékaikból működnek, továbbra is komoly nehézségekkel nézhetnek szembe.

A szakember szerint továbbra is alacsony a finanszírozási igény a szektorban. Jellemző a beruházások és a fejlesztések elhalasztása, mert kevés cég számolhat a következő évekre stabilan növekvő forgalommal. A vállalkozások a támogatott hiteleket és a likviditás finanszírozásához kapcsolódó lehetőségeket keresik. A bankokra pedig fokozott kockázattudatosság a jellemző, ezért átfogóbb hitelképességi vizsgálatokra számíthatnak a vállalkozások.

A CIB Bank elsősorban az ügyfél hitelképességét veszi alapul. Így az elsődleges elvárás az ügyfelekkel szemben az, hogy a cég vezetése, tulajdonosai elkötelezettek legyenek a vállalkozás hosszú távú és átlátható működtetésében, s a bankra mint tanácsadóra és partnerre gondoljanak, így együtt tudják megtalálni a finanszírozási igényre a megfelelő választ.

Győri Balázs arra számít, hogy a bankokat érintő intézkedések nyomán csökkenő hitelezési kedv várható, amely a kkv-hitelezésben is érezhető lesz. A CIB Bank viszont továbbra is aktív lesz a kkv-piacon, mert a bank tőkehelyzete, likviditása és anyabanki támogatása is – az Intesa Sanpaolo révén – kiegyensúlyozott.

Kettős sokk érte a a válság miatt a kis- és középvállalatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. Egyszerre történt a termékeik iránti kereslet és az ágazat hitelezésének jelentős viszszaesése. Ezért a kormány több lépést is tett a szektor finanszírozási forrásainak növelése érdekében. Januárban meghirdette az Új Széchenyi-tervet (ÚSZT), mely több mint 500 milliárd forintnyi forrást juttat a vállalkozások támogatására. A terv részét képező Vállalkozásfejlesztési program februártól 200 milliárd forint pályázati forrást nyitott meg a hazai vállalkozások előtt.

A kormány kiszélesítette a Széchenyi-kártya felhasználásának a lehetőségeit. Korábban ugyanis csak folyószámlahitelt tudtak felvenni a programban részt vevő vállalkozók, ősz óta azonban megnyílt a lehetőség a forgóeszközök beszerzésére és

a beruházási célok megvalósítására is.

A Széchenyi Önerő Kiegészítő és a Támogatást Megelőző Hitelek pedig lehetővé teszik, hogy a kisvállalkozások elegendő önrész hiányában is eredményesen vehessenek részt uniós és más beruházási pályázatokon. Mivel a négyféle hitel egymástól függetlenül együtt is megkapható, a Széchenyi-kártya segítségével akár 150 millió forint forráshoz is juthat egy-egy vállalkozás. A Kormány a II. akciótervben kiterjesztette az agrárágazatra is a Széchenyi-kártya programot. Az augusztusban elindult Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel előnyösebb, mint a „klaszszikus” Széchenyi Kártya Folyószámlahitel, és mezőgazdasági kistermelők, családi vállalkozások is igénybe vehetik.

Az idén a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által kkv-k hitelei után nyújtott kezességekhez kapcsolódó állami viszontgarancia mértéke 70-ről 85 százalékra emelkedett. A módosítás következtében a kkv-hitelek utáni garanciavállalása olcsóbbá vált, ezért a garanciavállalások megnövekedése várható. Az állami viszontgarancia arányának emelése a bankok és az érintett két garanciaszervezet számára is olcsóbbá teszi a kkv-hitelek nyújtását s garantálását.

Giczi József -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.