BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Visszaesés után a céghitelezés

Az utóbbi két és fél évben jelentősen csökkent a kereskedelmi bankok hitelállománya, ezt elsősorban a nagyobb vállalatok hiteleinek visszaesése okozta. Most az állam és a bankok a mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozásának a bővítésében keresik a kiutat.

A bankok hitelezése az elmúlt két és fél évben jelentősen viszszaesett. A hitelintézetek még annyi új céges hitelt sem tudtak nyújtani, amennyit visszafizettek nekik. A kereskedelmi bankok hitelezésében az átlagos és az annál nagyobb cégek finanszírozása a gyenge pont.

A hitelintézetek ezért jutalékbevételeik növelése mellett a mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozási igényeinek a kielégítésére koncentrálnak úgy, hogy az ne jelentsen túl nagy kockázatot a számukra. Céljukat jobb adósminősítéssel és az adósoknak a jelenleginél több kategóriába sorolásával igyekeznek elérni.

Az elmúlt két évben a piaci környezet szűkülésével nagymértékű „tisztulás” volt tapasztalható a kis- és középvállalati szektorban – mondta a Világgazdaságnak Győri Balázs, a CIB Bank kkv-értékesítés-támogatási vezetője. Szerinte a vállalkozások már felkészültebbek egy elhúzódó recesszió kezelésére. Azok viszont, amelyek nem reagáltak a kihívásokra s a tartalékaikból működnek, továbbra is komoly nehézségekkel nézhetnek szembe.

A szakember szerint továbbra is alacsony a finanszírozási igény a szektorban. Jellemző a beruházások és a fejlesztések elhalasztása, mert kevés cég számolhat a következő évekre stabilan növekvő forgalommal. A vállalkozások a támogatott hiteleket és a likviditás finanszírozásához kapcsolódó lehetőségeket keresik. A bankokra pedig fokozott kockázattudatosság a jellemző, ezért átfogóbb hitelképességi vizsgálatokra számíthatnak a vállalkozások.

A CIB Bank elsősorban az ügyfél hitelképességét veszi alapul. Így az elsődleges elvárás az ügyfelekkel szemben az, hogy a cég vezetése, tulajdonosai elkötelezettek legyenek a vállalkozás hosszú távú és átlátható működtetésében, s a bankra mint tanácsadóra és partnerre gondoljanak, így együtt tudják megtalálni a finanszírozási igényre a megfelelő választ.

Győri Balázs arra számít, hogy a bankokat érintő intézkedések nyomán csökkenő hitelezési kedv várható, amely a kkv-hitelezésben is érezhető lesz. A CIB Bank viszont továbbra is aktív lesz a kkv-piacon, mert a bank tőkehelyzete, likviditása és anyabanki támogatása is – az Intesa Sanpaolo révén – kiegyensúlyozott.

Kettős sokk érte a a válság miatt a kis- és középvállalatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. Egyszerre történt a termékeik iránti kereslet és az ágazat hitelezésének jelentős viszszaesése. Ezért a kormány több lépést is tett a szektor finanszírozási forrásainak növelése érdekében. Januárban meghirdette az Új Széchenyi-tervet (ÚSZT), mely több mint 500 milliárd forintnyi forrást juttat a vállalkozások támogatására. A terv részét képező Vállalkozásfejlesztési program februártól 200 milliárd forint pályázati forrást nyitott meg a hazai vállalkozások előtt.

A kormány kiszélesítette a Széchenyi-kártya felhasználásának a lehetőségeit. Korábban ugyanis csak folyószámlahitelt tudtak felvenni a programban részt vevő vállalkozók, ősz óta azonban megnyílt a lehetőség a forgóeszközök beszerzésére és

a beruházási célok megvalósítására is.

A Széchenyi Önerő Kiegészítő és a Támogatást Megelőző Hitelek pedig lehetővé teszik, hogy a kisvállalkozások elegendő önrész hiányában is eredményesen vehessenek részt uniós és más beruházási pályázatokon. Mivel a négyféle hitel egymástól függetlenül együtt is megkapható, a Széchenyi-kártya segítségével akár 150 millió forint forráshoz is juthat egy-egy vállalkozás. A Kormány a II. akciótervben kiterjesztette az agrárágazatra is a Széchenyi-kártya programot. Az augusztusban elindult Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel előnyösebb, mint a „klaszszikus” Széchenyi Kártya Folyószámlahitel, és mezőgazdasági kistermelők, családi vállalkozások is igénybe vehetik.

Az idén a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által kkv-k hitelei után nyújtott kezességekhez kapcsolódó állami viszontgarancia mértéke 70-ről 85 százalékra emelkedett. A módosítás következtében a kkv-hitelek utáni garanciavállalása olcsóbbá vált, ezért a garanciavállalások megnövekedése várható. Az állami viszontgarancia arányának emelése a bankok és az érintett két garanciaszervezet számára is olcsóbbá teszi a kkv-hitelek nyújtását s garantálását.

Giczi József -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.