Pályázható földbérletek

Elkezdte az állami termőföldek haszonbérleti nyilvános pályáztatását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) – jelentette be Sebestyén Róbert, az NFA elnöke. A program keretében jelenleg 65 ezer hektárnyi földre pályázhatnak az igénylők, ez még az idén hét-, jövőre pedig további négyezer hektárral egészül ki. A jellemzően 30–50 hektár körüli területeket húsz évre adják bérbe, a pályázóktól az első öt évre szóló gazdálkodási tervet várnak el. A bírálatnál előnyt jelent, ha a pályázó egyéni vagy családi gazdálkodó, kis-, illetve középvállalkozás, életvitelszerűen a mezőgazdasággal foglalkozik, ha bővíteni kívánja az állatállományát, munkahelyeket tart meg vagy teremt, helyben lakó vagy génmegőrzési programban vesz részt. A földek hektárját évi 1250 forintért adják bérbe aranykoronánként,

vagyis a piaci ár alatt. „A pályázati cél nem az árverseny, hanem az, hogy érvényesüljenek a birtokpolitikai szempontok” – tette hozzá Sebestyén.

Fontos szempont, hogy a pályázók árbevételének 50 százalékban az agráriumból kell származnia, kezdő pályázók esetén pedig ezt előre vállalniuk kell.

A pályázó nem állhat csődeljárás vagy felszámolás alatt, legfeljebb 1200 hektáron gazdálkodhat,

és az igénybe vett földre kéthektáronként egy nagy állategységet kell vállalnia, amely egy felnőtt marhának felel meg.

Az állattenyésztésre irányuló szándék jogos és támogatandó, de a birtokmérethez viszonyított állatintenzitás mértéke megkérdőjelezhetővé teszi, hogy sikeres lesz-e a program – nyilatkozta

lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: nem véletlen, hogy még az egyéni gazdák is a bővítés felé mozdulnak el, ha talpon akarnak maradni. Hízósertésből ezer, tejelő tehénből 30-50, hízómarhából pedig 100 alatt nem nagyon lehet megélni. Ehhez a most szóban forgó birtokméretek nem elegendők, így jobbára a már amúgy is gazdagnak számító családi vállalkozók fognak a pályázatokon indulni, akiknek 40–100 milliós vagyonuk van termelőeszközökben, és 100 hektár felett gazdálkodnak. Azt nem tartja valószínűnek, hogy azok vállalnák a feltételek teljesítését, akik most szeretnének vállalkozásba kezdeni. A most is jól működő családi gazdálkodók egy részének megerősítése fontos, de ez a program ennél többre nem képes, gazdasági jelentősége nem sok van – vélekedett az agrárközgazdász.

Figyelembe véve a szóban forgó terület nagyságát, a bérleti pályázatok mostani meghirdetése nem jelent nagy változást a magyar mezőgazdaságban – nyilatkozta lapunknak Szathmáry Katalin, a foldbroker.hu szakértője. A Magyarországon található öszszes szántó és gyep körülbelül egy százalékáról van szó, így a 65 ezer hektárnyi mennyiség mind a teljes, mind az állami földterületet tekintve elenyésző az elemző szerint, aki hozzátette: nagyobb probléma, hogy az eddigi bérlők annak a tudatában vették igénybe az állami földeket, hogy előbérleti joguk van, ráadásul 4-5 év múlva ennél jóval nagyobb terület, több százezer hektárnyi állami föld bérleti joga jár le. Ha ezeket a földeket is a kisebb termelők részére szeretné átadni az állam, akkor a mostani – jellemzően nagyobb – használóknak a piacon kellene földet keresniük. A magánföldek bérletében azonban továbbra is fennáll az előbérleti jog, így ilyen terület meglehetősen ritkán szabadul fel – mutatott rá Szathmáry.

Megszakadó előbérleti jogok, átadható birtokok

Nem újították meg az állami földek esetében a lejáró földbérleti szerződéseket a 2010-es kormányváltás után, az új, augusztus 1-jén életbe lépett földtörvény megszületéséig megbízásos szerződéseket kötöttek az addigi művelőkkel. Az előbérleti jogok ilyen módon megszakadtak, vagyis a szóban forgó területeket nyílt pályáztatással az új birtokpolitikai irányelveknek megfelelően lehet az új művelőknek átadni.