2005 és 2010 között az Egészségbiztosítási Alapból a háziorvosi ellátás finanszírozására fordított összeg nominálisan ugyan emelkedett, de ez reálértelemben 8,3%-os csökkenést jelentett, ami a forrásellátás romló tendenciáját mutatta az ellenőrzött időszakban. A finanszírozás a feladatellátás minőségét nem tükrözte. A változás jeleit mutatja, hogy a hatékony munkavégzés ösztönzésére hivatott rendszert 2010 októberében bevezették és további fejlesztése várható.
Az alapellátás megerősítésének hangsúlyozása ellenére az ellenőrzött időszakban az ágazatirányító nem dolgozott ki a háziorvosi ellátás megújítását szolgáló hosszú és középtávú fejlesztési tervet. A működtetési jog („praxis-jog”) önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélybe foglalt vagyonértékű jog, amelynek adás-vétele egyelőre korlátozott. A hatályos jogszabály értelmezési problémái is hozzájárulnak az alacsony mobilitáshoz, ami kihat az orvosok nyugdíjba menetelének problémáira is.
Az ellátórendszer ellehetetlenülését vetítik előre a humánerőforrás romló helyzete. A háziorvosok átlagéletkora magas és folyamatosan tovább emelkedik. A helyzetet az is rontja, hogy nő a külföldön munkát vállalni szándékozó orvosok száma. 2005 és 2010 között 240 háziorvos kért hatósági bizonyítványt végzettsége külföldi elismertetése céljából. A humánerőforrás hiánya a növeli az ellátást biztosító orvosok terhelését. Az ÁSZ kérdőíves felmérése szerint az orvosok jelentős része többet dolgozik, mint amit az EU munkaidő direktíva megenged, és amire szerződtek az OEP-pel.
A háziorvosok többsége nem tett eleget a finanszírozási bevételek és az ellátásra fordított kiadások elkülönítési kötelezettségének, és a támogatás felhasználása több esetben nem a finanszírozott tevékenység érdekében történt. Ennek következményeként 2009-ben 24,1 millió, 2010 első félévében 24,4 millió forint visszavonására került sor.
A megbetegedési és halálozási mutatók jelentős különbségeket mutatnak annak függvényében, hogy az adott település miképp illeszkedik a háziorvosi rendszerhez. A kis lakosságszámú, jellemzően vegyes praxis által ellátott településeken a megbetegedési és halálozási mutatók rosszabbak a városokra jellemzőnél, és az is rontja az egészségügyi esélyeket, ha nincs háziorvosi székhely a településen. A finanszírozási rendszer nem ösztönzi a megelőzést, különösen rossz a helyzet a vegyes praxisoknál, ahol jóval alacsonyabb például az átoltottság, mint az osztott praxisokban.
Az ÁSZ azt javasolja a Nemzeti Erőforrás Miniszternek, hogy dolgoztasson ki szakmai programot a háziorvosi ellátás szakmai, fejlesztési irányainak meghatározása érdekében, valamint alakítsa át, szabályozza újra a működtetési jogot. Dolgoztasson ki intézkedési tervet a humánerőforrás szükséglet biztosítására és a munkaidőkorlát betartásának ellenőrzésére. Az Egészségbiztosítási Pénztár végezzen pénzügyi ellenőrzéseket a háziorvosi szolgáltatóknak adott támogatások megfelelő és hatékony felhasználása érdekében.
