Több termékkategóriában jelentős, akár 15 százalék feletti a diszkontok árelőnye, viszont az erős versennyel jellemezhető kategóriákban (pl. tej, sós snack) csupán néhány százalékponttal olcsóbbak más láncoknál. Ezen felül viszont vannak olyan termékcsoportok – például friss zöldség, pékáru – ahol akár drágábbak is lehetnek, mint az országos piaci átlag.
Azon magyar háztartások aránya, melyek az elmúlt 12 hónapban vásároltak valamely diszkont üzletláncban
A vásárlók árérzékenységét eleve meghatározza az abba vetett hitük, hogy olcsóbban tudnak vásárolni, az akciók vadászata fokozottabban jelenik meg, mint a napi fogyasztási cikkek piacán. Míg országos szinten 25 százalék körül alakul az akcióban, promócióban megvásárolt termékek értékének aránya, addig ez a szám magasabb a diszkontok esetében.
A fenti viselkedésmintázat nem feltétlenül függ a háztartás jövedelmi szintjétől. A diszkont csatornában ugyanolyan – sőt néhány láncban az átlagnál magasabb – arányban képviseltetik magukat a magasabb jövedelmi státuszba tartozó háztartások, ennek ellenére ezeknek háztartásoknak az elvárásai, illetve árérzékenysége is hozzáidomul a csatorna által kínált anyagi előnyökhöz. Az is megfigyelhető, hogy a magasabb jövedelmű háztartásokra inkább az jellemző, hogy a kiemelten jó ajánlatokból „szemezgetnek”, ezért végeredményben az akciós vásárlások aránya esetükben is magas.
További jellemzője a diszkont csatornának, hogy magas a kereskedelmi márkás termékek aránya a kínálatukban. A forgalom több mint felét a csatornában ezek, az úgynevezett saját márkák adják. Ma már a saját márka nem feltétlenül jelent alacsonyabb minőséget a gyártói, különösképpen a „B” márkákhoz képest, ami leképeződik a gyártói és a sajátmárkák közti árolló szűkülésében is. A gyártói márkák egyes élvezeti cikkek terén, valamint olyan kategóriákban tudnak sikeresek lenni, ahol néhány kiemelt, erős márka határozza meg a kínálatot (pl. étolaj, sör).
